Az EKB egyben negatívra csökkentette a betéti kamatot, az eddigi 0-ról –0,1 százalékra. Az intézmény legutóbb 2013. november 7-én csökkentette 25 bázisponttal, 0,50 százalékról 0,25-ra az alapkamatát, azt megelőzően pedig 2013. május 2-án ugyancsak 25 bázisponttal 0,75 százalékról. A csütörtöki kamatdöntés bejelentése után az euró árfolyama négyhavi mélypontra, 1,3575 dollárra gyengült.
Nem biztos, hogy az eurójegybank csütörtökön bejelentett monetáris lépései elégségesnek bizonyulnak az euróövezetet fenyegető deflációs kockázat kivédéséhez – vélekedtek egybehangzó értékeléseikben londoni pénzügyi elemzők.
Jennifer McKeown, az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics európai főközgazdásza a döntés utáni kommentárjában közölte: annak a veszélyét látja, hogy a negatív betéti kamat hitelezés- és gazdaságélénkítő hatását semlegesítik az intézkedés által a kereskedelmi bankok nyereségességében okozott károk. A szakértő szerint emellett az sem biztos, hogy a TLTRO program kínálta likviditást a bankok felveszik, de ha fel is veszik, nem feltétlenül találnak e likviditásra hitelkeresletet a vállalati és a háztartási szektorban.
Hasonló következtetésekre jutottak csütörtöki értékelésükben egy másik tekintélyes londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) közgazdászai is. Véleményük szerint a negatív betéti kamat elvileg valóban ösztönözheti a hitelkihelyezést, mivel a pénzintézeteket készpénztartalékaik jövedelmezőbb felhasználására kényszeríti, ám az EKB-nál tartott banki betétek túl csekélynek bizonyulhatnak a hitelkiáramlás élénkítéséhez.
A CEBR adatai szerint az európai kereskedelmi bankok jelenleg 30 milliárd eurónál is kevesebb betétállományt tartanak az EKB-nál, 2012-ben ennek az állománynak az értéke még meghaladta a 700 milliárd eurót. Még ha a teljes jelenlegi EKB-betétösszeg hitelként kiáramlik a reálgazdaságba, az sem jelentene sokat a növekedésösztönzés szempontjából – vélekedtek a CEBR szakértői.
