A nemzeti számlák európai rendszerét (ESA) az Európai Parlament és a Tanács egy 2013-as rendelete szerint minden európai uniós tagállamnak be kell vezetnie.
Pozsonyi Pál, a KSH nemzeti számlák főosztályának vezetője csütörtökön Budapesten sajtó-háttérbeszélgetésen elmondta: visszamenőleg, 1995-től is változik a nominális GDP; a statisztikai hivatal 2014. szeptember 30-án publikálja először az új módszertan szerint összeállított adatokat.
Szőkéné Boros Zsuzsanna, a KSH háztartásiszektor-számlák és tőkeszámlák osztályának vezetője elmondta, hogy az egyik legnagyobb hatású változás a kutatás-fejlesztés (k+f) elszámolásában van, amelyet a jövőben állóeszköz-felhalmozásként kezelnek, nem pedig költségként. Ez tagországonként eltérő mértékben, 0,5-4 százalékkal emelheti a folyó áras GDP értékét az első becslések szerint – fűzte hozzá a szakember.
Szőkéné Boros Zsuzsanna elmondta, hogy az ESA2010 bevezetésével a nemzeti számlákon belül a nem pénzügyi és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által összeállított pénzügyi számlák is változnak. A 44 változásból 25 érintheti a GDP és/vagy a GNI (bruttó nemzeti jövedelem) értékét, de módosul a fizetésimérleg-számítás és a külkereskedelmi statisztika is.
Hangsúlyozta: az ESA azért fontos az EU-nak, mert a nemzeti számlák számos olyan mutató alapjául szolgálnak, amelyek az unió irányításának gerincét adják. Példaként említette, hogy a túlzottdeficit-eljárás (EDP) alatt az európai fiskális politikát az államháztartási hiány és az államadósság aránya alapján határozzák meg, illetve hogy a GDP negyedéves növekedési rátája az eurózóna monetáris politikájának fontos háttéreleme.
A módszertani változásra – amelynek kidolgozását 2003-ban kezdték el – többek között azért van szükség, mert megnőtt az infokommunikáció szerepe, több változás volt a pénzügyi szektorban, valamint egyre nő a szellemi tulajdonú termékek szerepe – mondta az osztályvezető.
Szőkéné Boros Zsuzsanna ismertetése szerint a GDP-re jelentősebb hatással lévő három módszertani változás a k+f másként történő kezelésével együtt a katonai kiadások felhalmozásként való elszámolása, valamint a kormányzatba sorolt vállalatok elhatárolása.
A kormányzatot érintő további változások közül megemlítette a magánnyugdíj-pénztárak elszámolásának módosulását. Jelenleg abban az évben számolják el bevételként, amikor a kormányzathoz kerültek, míg az ESA2010 szerint azokban az években kell bevételként elszámolni, amikor ki is fizetik azokat, vagyis szét kell húzni akár 25 évre. Ez a változás a kormányzati szektor hozzáadott értékét nem, de a kormányzati hiány mutatót érinti – jelezte az osztályvezető.
Kiemelte: az ESA2010 bevezetésével megszűnik a különbség az ESA- és az EDP-hiány között; a swapok pénzügyi tranzakciónak számítanak már az EDP szerinti hiányban is.
