Spanyolország kijött az intenzívről, de még semmi sem dőlt el

Az ibériai állam egyelőre elkerülte a gazdasági összeomlást, és a nemzetközi szervezetek segítségére sem szorult.

„Mindezen pozitív adatok ellenére a spanyol gazdaság tartós növekedése még elég messze van.” Az Allianz igazgatósági tagja szerint az első kritikus tesztje a mostani eredményeknek az lesz, hogy a beruházási ráta, hogyan alakul a következő negyedévekben, amely még mindig a krízis előtti szinten van. A kihívás nem egyszerűen az, hogy nőjön a beruházási ráta, hanem hogy fenntartható is legyen, szemben a válság előtti időszakkal, amikor a fejlődést csak a túlhevített építőipar szolgáltatta, amelynek az összeomlása magával rántotta a teljes spanyol gazdaságot – vélekedett Jung.

Napjainkban a beruházások növekedése nem csak egy szektorra, hanem a gazdaság teljes vertikumára kiterjed. A közgazdász szerint szerencsére a kilátások is ígéretesnek tűnnek: növekszik a magánszektor bizalmi indexe, a kapacitás-kihasználtság is egyre kedvezőbb, és biztatóak a vállalati értékesítési számok is. A folytatódó szigorú költségvetési politika, azonban az állami beruházásokra negatív hatást gyakorol a jövőben is – tette hozzá.

Jung szerint a spanyol gazdasági helyreállítást a legnagyobb mértékben a munkaerő-piaci helyzet veszélyezteti. A munkanélküliségi ráta jelenleg 25,3 százalék, a fiatalok körében 53,9 százalék, ráadásul az utóbbi időben látható gazdasági fellendülés nem volt elég az állástalanság jelentős csökkentéséhez. Az elemzés szerzője ennek kapcsán arra emlékeztetett, hogy 2012-ben a kormány jelentős munkaerő-piaci reformokat hajtott végre, amivel lényegesen rugalmasabbá tette a korábbi merev szabályozást ezen a területen, de ezen lépések hatása rendkívül lassan fejti ki a hatását.

Mindezekre tekintettel a mostani jobbközép kormánynak többet kell tennie, hogy rövid távon növelje a foglalkoztatottságot, főként a fiatalok körében, akiknek a tudása, erőfeszítése és vállalkozói szelleme nélkül nem lehet fenntartható növekedési pályára állítani Spanyolországot – vélekedett a szakember. Ehhez többek között a szakképzés javítását, vagy a részmunkaidős munka kiterjesztését lehetne tovább fejleszteni.

A közgazdász szerint az utolsó legnagyobb kihívás, amivel az ibériai államnak szembe kell néznie, az az államadósság, amely mostanra a GDP 100 százalékára nőtt. Eddig több olyan lépés is történt (egészségügyi és oktatási költségcsökkentések, nyugdíjreform), amelyek megpróbálta megfékezni az államadósság bővülését. „A legnagyobb veszély jelenleg, hogy az országra jellemző lesz egyfajta reformfáradság, amely semmivé teheti az elmúlt évek erőfeszítéseit, amely jelenleg a legnagyobb ellensége Spanyolországnak.”