A foglalkoztatottak száma 4,8 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A foglalkoztatottak közül 4 millió 91 ezren tartoztak a 15-64 évesek korcsoportjába, az őket jellemző foglalkoztatási arány 61,7 százalék volt, 3,4 százalékponttal magasabb, mint a tavalyi év azonos időszakában.
Április-júniusban a 15-64 éves férfiak közül 2 millió 213 ezren voltak foglalkoztatottak, foglalkoztatási rátájuk 3,4 százalékponttal 67,8 százalékra nőtt. A 15-64 éves foglalkoztatott nők száma 1 millió 878 ezer volt, esetükben a foglalkoztatási ráta értéke 3,3 százalékponttal 55,7 százalékra javult az előző év azonos időszakához képest.
Fazakas Péter, a Buda-Cash Brókerház elemzője kiemelte: a második negyedévben a foglalkoztatottak száma 190 ezerrel volt több az egy évvel korábbihoz képest. Ennek többségét a nem közfoglalkoztatottak adták, akiknek száma 167 ezerrel nőtt. A közfoglalkoztatottaké ugyanakkor 23 ezerrel, tehát nem csak a közfoglalkoztatás „húzta” a munkaerőpiacot.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője rámutatott: a foglalkoztatás első negyedéves növekedési üteme nagyobb volt, mint a második negyedévé, mert az első három hónapban jelentős szerepe volt a téli közmunkaprogramoknak. Az elemző szerint a közmunkaprogramok hatását kiszűrve a munkaerő-piaci folyamatok lassú, de fokozatos javulást mutatnak, ami összhangban van a gazdaság élénkülésével.
A legjobb munkavállalási korú, 25-54 éves, valamint az 55-64 éves foglalkoztatottak száma is nőtt, az előbbiek foglalkoztatási rátája 3 százalékponttal 78,5 százalékra, utóbbiaké pedig 3,2 százalékponttal 41,6 százalékra emelkedett. A 15-24 éves korosztályból 257 ezren voltak foglalkoztatottak, 23,1 százalékos foglalkoztatási rátájuk 3,9 százalékponttal volt több, mint 2013. április–júniusban.
Valamennyi régióban emelkedett a 15-64 évesek foglalkoztatási rátája. A Nyugat-Dunántúlé nőtt a legjelentősebben, 4,8 százalékponttal az egy évvel azelőttihez viszonyítva, a foglalkoztatás szintje itt vált a legmagasabbá, 66,2 százalékossá. A legalacsonyabb, 55 százalékos foglalkoztatási ráta továbbra is Észak-Magyarországot jellemezte, bár értéke az egy évvel korábbihoz képest 3,8 százalékponttal javult – közölte a KSH.
A KSH a munkanélküliségi adatokat is nyilvánosságra hozta szerdán. Eszerint a számuk az egy évvel korábbihoz képest 91 ezerrel, 359 ezerre csökkent az idei év második negyedévében, a munkanélküliségi ráta 2,3 százalékponttal, 8 százalékra mérséklődött. Április-júniusban a 15-74 éves munkanélküli férfiak száma 192 ezer volt, 46 ezerrel kevesebb, mint egy évvel ezelőtt, munkanélküliségi rátájuk 2,1 százalékponttal, 7,9 százalékra csökkent.
A munkanélküli nők 167 ezres létszáma 44 ezerrel volt alacsonyabb az előző év azonos időszakában regisztráltnál, munkanélküliségi rátájuk pedig a 2,4 százalékpontos csökkenéssel 8,1 százalék volt. A 25-54 évesek, azaz az úgynevezett legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 2,0 százalékponttal 7,3 százalékra, az 55-64 éveseké pedig 1,6 százalékponttal 6,3 százalékra csökkent.
A munkanélküliek 17,9 százaléka a munkaerőpiacon csak kis számban jelenlévő 15-24 éves korosztályból került ki. A korcsoport 20,0 százalékos munkanélküliségi rátája 6,9 százalékponttal volt alacsonyabb április-júniusban, mint egy évvel korábban. A munkanélküliek 51,0 százaléka egy éve vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 19 hónap volt. A hét statisztikai régió mindegyikét csökkenő munkanélküliség jellemezte – közölte a KSH. Négyben – Közép-Magyarországon, valamint Közép-, Nyugat- és Dél-Dunántúlon – 8,0 százalék alatti a munkanélküliségi ráta.
A Nemzeti Munkaügyi Hivatal adminisztratív adatai szerint június végén 439 ezer volt a nyilvántartott álláskeresők létszáma, ez 11,8 százalékkal kevesebb, mint 2013 júniusában volt.
A Nemzetgazdasági Minisztérium reagálásában kiemelte: a foglalkoztatottak számának növekedésében szerepet játszik a munkát terhelő adók csökkentése, az aktivitást ösztöntő intézkedések, illetve a 2013-ban bekövetkezett növekedési fordulat. Kiemelik, hogy a kedvező adatok pozitívan hatnak a költségvetés bevételeire, emellett a háztartások fogyasztási kiadásait is emelik, így elősegítve a gazdaság bővülését. Kiemelik, a 61,7 százalékos foglalkoztatottsági ráta 1992 óta a legjobb eredmény.
Decemberig újabb százháromezer embert vonnak be a közfoglalkoztatásba – tudta meg a Magyar Nemzet. Így augusztusban már 244 ezren kaphatnak segély helyett munkát.
Minden vizsgált kategóriában jelentősen csökkent az álláskeresők száma az egy hónappal és az egy évvel ezelőtti adatokhoz képest – derül ki a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adataiból. Az alacsony iskolai végzettségűek között éppúgy folyamatosan javul a helyzet, mint a diplomások, a pályakezdők vagy a korábban szociális segélyen élők körében.
Orbán Viktor miniszterelnök július elején a Master Good cégcsoport üzemavatóján a foglalkoztatás bővülésének háttereként a magyar vállalkozó szellemet jelölte meg. A kormányfő hangsúlyozta, 100 magyar dolgozóból 75-nek magyar kis- és középvállalkozások adnak kenyérkereseti lehetőséget.
