Orbán: A magyar vállalkozó szellem nem hagyja magát

„Van szufla a magyar gazdaságban, és ez reménnyel tölthet el bennünket.”

Orbán Viktor azt is mondta, kormánya helyesen döntött, amikor vállalta a keleti piac kapuinak kinyitását. „Azt szeretnénk, ha ezek a kapuk sarkig ki lennének tárva a magyar vállalkozások előtt” – jelentette ki.

Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter az avatón hangsúlyozta, a tárca felelőssége abban áll, hogy a felügyelete alá tartozó területeken rendelkezésre álló erőforrásokat a korábbinál is hatékonyabban állítsa az ország versenyképességének szolgálatába. Ennek egyik előfeltétele, hogy a magyar áru külföldön is piacképes legyen, ehhez pedig szükség van a vállalkozások működési költségeinek csökkentésére, fellendítésükhöz pedig a közműszolgáltatások piacának átalakításával, az ipari rezsicsökkentéssel is hozzájárul a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. „Kellenek az ambiciózus vállalkozások, amelyek képesek valódi értéket képviselni Magyarországon, [ ] a Master Good ilyen vállalkozás” – jelentette ki a tárcavezető.

Bárány László, a cégcsoport ügyvezető-tulajdonosa a fejlesztés jelentőségéről szólva elmondta, a kibővített kisvárdai üzem vágósorán óránként 12 500 csirkét dolgoznak föl, a cég ezzel a teljesítménnyel Európa élvonalába tartozik. A kibővített vágóüzem 2,1 milliárd forintos bekerülési költségéből 250 millió forintot támogatás útján nyert el a Master Good. „A következő öt évben megduplázzuk a termelést itt Kisvárdán, ez azt jelenti, hogy a jelenlegi évente 36-37 millió csirkevágást 60 millió fölé emeljük” – mondta az ügyvezető.

A következő években mintegy 300 milliárd forintot fordít a kormány magyar élelmiszer-ipari fejlesztésekre, amelyekkel új munkahelyek jönnek létre vidéken – közölte Orbán július 2-án a Heves megyei Makláron, az édességeket gyártó Stühmer Kft. új telephelyének megnyitóján. A kormányfő szavai szerint a magyar gazdaság akkor lesz „feldönthetetlen”, ha megtöbbszörözik a kis- és középvállalkozások teljesítményét. Ehhez az kell, hogy a magyar adórendszer vállalkozóbarátabb és rugalmasabb legyen, hogy az adószabályok ne jelentsenek elviselhetetlen bürokratikus terhet a vállalkozni akaróknak – hangsúlyozta.

A Magyar Nemzeti Bank Növekedési hitelprogramjának köszönhetően megállt a vállalati hitelállomány visszaesése, és hitelezési fordulat következett be a kis- és közepes vállalkozásoknál, így a bruttó hazai termék idén csaknem egy százalékkal lehet magasabb – közölte a jegybank június 13-án. Az MNB kiemeli, hogy a jövőben is előtérbe helyezi a vállalati beruházásokat támogató hitelezési modellt.

A fenntartható gazdasági növekedés szempontjából a vállalati hitelezés, ezen belül is a kis- és középvállalati hitelezés alakulása kiemelten fontos, így a központi bank számára prioritás, hogy a hitelállomány csökkenését megállítsa, majd növelje a hitelkibocsátást ezekben a szegmensekben. A gyorsuló hitelezés növeli a gazdasági teljesítményt, miközben a gazdasági növekedés erőteljesebb hitelezést von maga után – olvasható az MNB-közleményben.