Rekord: már több mint négymillióan dolgoznak

1992 óta ez a legmagasabb foglalkoztatottsági szint, a munkanélküliségi ráta 10 százalék alá csökkent.

A 25–54 évesek munkanélküliségi rátája 1,3 százalékponttal, 8,3 százalékra csökkent – a válság kirobbanása óta ez a legjobb adat – a tavalyi év azonos időszakához képest, miközben az 55–64 éveseké 0,3 százalékponttal, 7,4 százalékra nőtt.

Tavaly szeptember–novemberben a 15–74 éves munkanélküli férfiak száma 220 ezer volt, 34 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban, munkanélküliségi rátájuk 1,5 százalékponttal, 9,2 százalékra csökkent. A nők között a munkanélküliek száma 190 ezer, a munkanélküliségi ráta 9,4 százalék volt, 1,1 százalékponttal alacsonyabb az előző év azonos időszakinál.

Az állástalanok 19,0 százaléka a munkaerőpiacon csak kis számban jelenlévő 15–24 éves korosztályból került ki. A korcsoport 24,7 százalékos munkanélküliségi rátája 4,3 százalékponttal alacsonyabb, mint egy évvel ezelőtt.

A KSH jelentése szerint a munkanélküliek 55,1 százaléka egy éve vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 19,4 hónap volt.

A Nemzeti Munkaügyi Hivatal adminisztratív adatai szerint – melyek megtalálhatók a munka.hu oldalon – 2013. november végén 446 ezer volt a nyilvántartott álláskeresők létszáma, ez 16,7 százalékos mérséklődést jelent 2012 novemberéhez képest.

Kedvezőnek értékelték a KSH által közölt tavaly őszi foglalkoztatási adatokat az MTI által megkérdezett szakértők.

Réczey Zoltán, a Buda-Cash Brókerház elemzője szerint kedvező képet mutatnak a munkaerő-piaci folyamatokról a frissen közölt adatok, hiszen a munkanélküliségi ráta csökkent – utoljára 2008-ban volt ilyen alacsony szinten –, s négymillió fölé emelkedett a foglalkoztatottak száma. Elmondta, hogy e fő számok alapján pozitív a kép, ugyanakkor a kedvező folyamatokban jelentős szerepe van a téli közfoglalkoztatási programnak, amelybe 200 ezer embert vonnak be a tervek szerint.

A szakértő hangsúlyozta, hogy a versenyszférás foglalkoztatásban csak mérsékelt a javulás. Rövid távon megoldást jelent a közmunka, így átmenetileg tartható a négymillió feletti foglalkoztatotti létszám, de hosszabb távon az a kérdés, hogy a közmunkaprogramból mennyire sikerül átterelni a résztvevőket az elsődleges munkaerőpiacra – mondta.

Balatoni András, az ING vezető elemzője szerint is a téli közmunkaprogrammal állnak összefüggésben a most közölt kedvező adatok. Emlékeztetett: 2001 óta nem volt négymillió felett a foglalkoztatottak létszáma.

Az elemző kifejtette, hogy pozitív elmozdulás figyelhető meg a privát munkaerő-keresletben, vagyis a vállalatoknál is, mivel a konjunkturális helyzet javulásának – egyre több ágazatban, köztük a munkaintenzív szektorokban is bővül a termelés – köszönhetően nő a munkaerőigény az elsődleges munkaerőpiacon. Ez a növekedés ugyanakkor messze elmarad attól, amit a statisztikák mutatnak, vagyis a foglalkoztatás bővülésének csak kis részét adja a versenyszférás foglalkoztatás növekedése.

Balatoni András hangsúlyozta: a Nemzeti Munkaügyi Hivatal tavaly novemberről közölt statisztikája szerint a munkáltatók 146 ezer támogatott új álláshelyet – ennek nagy része közmunka – jelentettek be, hatszor annyit, mint októberben, és több mint tízszer annyit, mint az előző év azonos időszakában. Ez a nagy növekedés a szakértő szerint a téli közfoglalkoztatásnak köszönhető. Hozzáfűzte: ezzel párhuzamosan a nem támogatott új álláshelyek száma 12 600 volt, éves szinten 47 százalékkal nőtt.

A vezető elemző szerint a gazdasági konjunktúrából fakadó fordulatot, vagyis hogy a versenyszférás álláshelyek száma is nő, a közfoglalkoztatás jelentősen eltorzítja.

A foglalkoztatás növekedésében szerepet játszik a közfoglalkoztatás és a migráció mellett a versenyszféra is – reagálta a kedvező adatokra és az elemzői felvetésekre a Nemzetgazdasági Minisztérium. A közlemény kiemelte:
Magyarország 1,3 százalékponttal (57 ezer fővel) 9,3 százalékra tudta csökkenteni a munkanélküliek számát 2013. szeptember-novemberben 2012 azonos időszakához képest, ami jóval az Európai Unió átlaga alatt van, sőt, a 25-54 éves korosztály munkanélküliségi rátája csupán 8,3 százalékos, mely a válság kirobbanása óta a legjobb eredménynek számít.

A kormány intézkedéseinek – Munkahelyvédelmi Akcióterv, Első Munkahely Garancia Program – köszönhetően a munkanélküliség továbbra is csökkenő tendenciát mutat; a nemrégiben megjelent adatok (bővülő beruházások, emelkedő reálbér, növekvő foglalkoztatottság) azt jelzik, hogy a magyar gazdaság felfelé ívelő pályára lépett, amelynek következtében a gazdasági növekedés stabilan 2 százalék felett lesz 2014-ben – olvasható a közleményben.

Czomba Sándor, a tárca foglalkoztatásért felelős államtitkára kiemelte, hogy a növekedésnek csak egy része köszönhető a közfoglalkoztatásnak. A közfoglalkoztatottak száma a kormányváltás óta 90 ezerrel, 68 ezerről 158 ezerre nőtt, az éven belül külföldön dolgozók, azaz a vendégmunkások száma pedig 99 ezer, mintegy 50 ezerrel több, mint a kormányváltáskor.

„Ha a 255 ezres növekményről letisztítjuk a közmunkát és a külföldön dolgozókat, akkor továbbra is állítom, hogy a versenyszféra a kormányváltás óta több mint 100 ezres növekményt produkált" – közölte az államtitkár, hozzátéve: egy év alatt, 2012 és 2013 szeptember-november között 53 ezerrel nőtt a feldolgozóiparban, 21 ezerrel a szakmai, tudományos, műszaki ágazatban, 10 ezerrel a szállítás, raktározás ágazatban és 10 ezerrel az építőiparban foglalkoztatottak száma. Ebben az időszakban csak a mezőgazdaság mutatott szignifikáns csökkenést, ott 18 ezerrel csökkent foglalkoztatottak száma – közölte az államtitkár.

Régen adtak ki a gazdasági elemzők olyan optimista előrejelzéseket, mint az elmúlt év végén – írja a Piacésprofit.hu. 2013 elején az elemzők még a stagnálást is pozitív forgatókönyvként kezelték, azonban az iparban, a beruházásokban és a mezőgazdaságban bekövetkezett fordulat növekedést tudott hozni. Év végére nagyon alacsony szintre csökkent az infláció, ennek következtében nőttek a reálbérek, ráadásul az esztendő végére a fogyasztás is felpörgött. A gazdasági szereplők egy évtizede nem voltak ilyen optimisták, ráadásul a nemzetközi gazdasági környezet is óvatos optimizmusra ad okot  – írja a portál elemzésében.