Ennyi minden köt össze minket Kazahsztánnal

A két ország közötti együttműködési lehetőségek köre meglehetően széles.

A miniszter, aki a magyar–kazah gazdasági együttműködési kormányközi bizottság elnöke is, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) magyar–kazah tagozatának gazdasági fórumán ugyanakkor problémának nevezte, hogy Kazahsztán korlátozza a külföldiek munkavállalási engedélyét. A miniszter kifejtette, hogy Magyarország ezen a területen szeretne enyhítést elérni, ahogy az állat-egészségügyi korlátozó intézkedéseknél is a bizalom erősítését szorgalmazza, a közúti teherfuvarozásban pedig a kvótákkal kapcsolatban várna rugalmasabb intézést.

Közös célnak nevezte a miniszter a vállalkozók piacra jutásának elősegítését a másik fél országában, és felidézte, hogy ennek érdekében a legutóbbi vegyes bizottsági ülésén 20 megállapodást fogadtak el. Varga Mihály arról a törekvésről is beszámolt, hogy még ebben a kormányzati ciklusban, lehetőleg két éven belül közvetlen légi járat közlekedjen a két ország között.

Ha egy országot közvetlenül légi úton nem lehet elérni, az gazdasági hátrányt jelent az üzleti világ számára – hangsúlyozta. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a légi járat megnyitását az európai uniós előírások nehezítik, de – mint mondta – bízik benne, hogy meg lehet állapodni az uniós hatóságokkal.

A magyar gazdaság eredményeit méltatva Varga Mihály kiemelte a második negyedévi 3,9 százalékos éves GDP-növekedési adatot, a munkahelyek számának emelkedését, illetve azt, hogy hosszú idő után 8 százalék alá mérséklődött a munkanélküliségi ráta, és a kormány reményei szerint a 4,1 milliós munkavállalói létszám tovább bővül. Célnak nevezte, hogy a magyar gazdaság bővülése középtávon is a 3-5 százalékos tartományba kerüljön, amely már felzárkózásra ad lehetőséget. Magyarország ma már a V4-ek között a növekedést tekintve az első helyen áll, és élen van az államadósság csökkentésében, a foglalkoztatás bővítésében is – jegyezte meg.

A miniszter úgy vélte, hogy a magyar vállalkozások egyre inkább megértették a keleti nyitás politika jelentőségét. A kormány pedig támogatja azokat a projekt alapú kezdeményezéseket, amelyek a keleti nyitásban érintett országokban a piacra lépést segítik.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke felidézte, hogy a kamara magyar–kazah tagozatát 2012-ben 42 tagvállalat hozta létre, azóta a szervezet aktívan dolgozik, több üzleti delegációt fogadott, szervezett, valamint tájékoztatást adott az érdeklődő vállalkozásoknak.

Az MKIK elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy Fehéroroszország és Kazahsztán szoros vámunióban van Oroszországgal, és vegyes vállalatok révén ezt a piaci lehetőséget célszerű kihasználni.

A gazdasági fórumon Rusztemov Nurbah, Kazahsztán rendkívüli és meghatalmazott nagykövete ismertette a kazah gazdaság fejlődését, kiemelve, hogy az egy főre jutó GDP még 1998-ban 1500 dollár volt, ez 2013-ra 13 000 dollárra emelkedett. Az országba 160 milliárd dollár működő tőke áramlott, az idén nyáron vízummentességet vezettek be a 10 legaktívabb befektető ország állampolgárainak.

A nagykövet felhívta a figyelmet arra, hogy összeállították a második privatizációs csomagot, amelyben a 2014–2016 között értékesítendő objektumokat sorolták fel.