Mint ismert, a horvát kormányban már többször felmerült, hogy az országnak az IMF-hez kellene fordulnia segítségért. Legutóbb múlt év novemberében pendítette meg Slavko Linic akkori pénzügyminiszter, hogy nem kellene elutasítani az IMF segítségét. A kabinet azonban korántsem volt egységes ebben a kérdésben, így több kormánytag ellenkező álláspontra helyezkedett. Branko Grcic regionális fejlesztésekért és uniós alapokért felelős miniszter akkor kijelentette: az ország a maga lábán is meg tud állni. Véleménye szerint az IMF szokványos módszerei, például a kiadások mérséklése Horvátországban nem vezetnének célra, ő inkább a gazdaság élénkítésében látja a megoldást. A horvát kormány így végül nem fordult a valutaalaphoz.
Mindezek után hideg zuhanyként érte a horvát lakosságot az IMF ez év áprilisi becslése, melyben a szervezet szakértői azt állították, hogy Horvátország kivételével a régió országai ebben az évben kétszer akkora gazdasági növekedést produkálhatnak, mint tavaly. Az elmúlt hónapokban ezért egyre több horvát közgazdász vetette fel, hogy igénybe kellene venni az IMF segítségét. A szakemberek azzal érveltek, hogy már hatodik éve nincs gazdasági növekedés, ezért nemzetközi segítségért kellene folyamodni, hogy végrehajtsák azokat a fájdalmas reformokat, amelyek a gazdaság beindításához szükségesek.
A pénzügyminiszter keddi nyilatkozatával ezekre a hangokra is reagált, majd hozzátette: számításai szerint a kormány gazdaságélénkítő intézkedései már hat hónapon belül eredményre fognak vezetni.
