A Bank of America Merrill Lynch bankcsoport londoni elemzőrészlegének (BofA Merrill Lynch Global Research) felzárkózó piacokkal foglalkozó közgazdászai közölték: az első félévi erőteljes teljesítmény alapján 3 százalékos magyar GDP-növekedést várnak 2014 egészére, de ez a prognózis már tartalmazza a cég azon várakozását, hogy a második félévben erőteljesen lassul a magyar gazdaság bővülése.
A ház szerint az orosz–ukrán konfliktus ellenszele 2015-ben akár 1 teljes százalékponttal is lassíthatja a magyar gazdasági növekedést az idei évre várt ütemhez képest. A Bank of America Merrill Lynch londoni szakértői főleg az export és a beruházások növekedési lendületének lanyhulásától tartanak az ukrajnai válság miatt. Előrejelzésük szerint ebben a környezetben az éves összevetésű magyarországi infláció a jelenlegi alapeseti várakozásokkal ellentétben esetleg 2015 végéig sem éri el a Magyar Nemzeti Bank 3 százalékos célját, csak 2016-ban. A magyar gazdaság lendületének lassulásával más nagy londoni házak is számolnak, szintén külső okok miatt.
A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni közgazdászai legutóbbi felülvizsgált becslésükben közölték, hogy a második negyedévi adatok alapján az eddigi 3-ról 3,3 százalékra emelték a magyar gazdaság egész évi növekedésére szóló prognózisukat, annak ellenére is, hogy a cég 2014 második felében 3 százalék körüli éves ütemre lassuló növekedéssel számol Magyarországon. A lassulást valószínűsítő prognózisukat a JP Morgan elemzői azzal a véleményükkel indokolták, hogy jóllehet az ipari rendelésállomány és a bizalmi jelzőszámok a jelenlegi negyedév kezdetén is még magasak voltak, a „külső ellenszél” ha késleltetve is, de el fogja érni a magyar gazdaságot.
Egyes citybeli elemzői vélemények szerint ugyanakkor Magyarország és Közép-Európa egésze számára nem az ukrajnai válság, hanem az euróövezeti gazdaság gyenge teljesítménye a nagyobb aggodalomforrás befektetői szempontból.
Az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics felzárkózó piacokkal foglalkozó közgazdászai az ukrajnai fejlemények lehetséges járványhatásáról összeállított tanulmányukban hangsúlyozták: a közép-európai EU-gazdaságok oroszországi kapcsolatai jelentősek, de nem annyira, amennyire a közvélekedés tartja; az euróövezet messze fontosabb exportpiacuk, mint Oroszország. A társaság szerint a közép-európai piacokon aktív befektetők számára ezért aggályosabbak az utóbbi hónapok gyenge euróövezeti aktivitási adatai, köztük a legutóbb közzétett valutauniós gazdasági hangulati jelzőszámok. Ezzel együtt is azonban a közép-európai részvényárazásoknak és a helyi valutáknak is van erősödési mozgásterük – vélekedtek a cég elemzői.
A ház előrejelzése szerint a forint 2014 végére 300, 2015 végére 295 forint/euróig erősödik. A Capital Economics várakozása szerint a Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a jövő év végére 19 500 pontig emelkedhet.
A Bank of America Merrill Lynch londoni elemzői keddi prognózisukban kitérnek a devizaalapú hitelek ügyében tervezett intézkedésekre, hangoztatva azt a véleményüket, hogy a lakossági devizaadósság-teher enyhítését célzó lépések elősegíthetik a magyar gazdaság sérülékenységének csökkenését. A ház szerint ennek egyik tényezője az, hogy a következő egy évben várhatóan csökkenésnek indul a nem teljesítő kinnlevőséghányad, mindenekelőtt a lakossági hitelállomány esetében, tekintettel arra, hogy a háztartások egy része a folyamatban lévő jogi viták miatt leállt devizaalapú kötelezettségeinek törlesztésével.
Emellett a devizaalapú hitelek átváltásához valószínűleg az MNB is támogatást nyújt. A Bank of America Merrill Lynch londoni szakértőinek számításai szerint a cég által felvázolt „legmerészebb forgatókönyv” esetén – amely a teljes, hozzávetőleg 11 milliárd eurós devizaalapú ingatlanhitel-állomány egy lépésben való átváltásával számol – a jegybanki devizatartalék átmenetileg 24 milliárd euróra csökkenne, ami három és fél havi importszámla fedezetére lenne elég a jelenlegi öthavi importszámla-egyenérték helyett. Az elemzők szerint ugyanakkor az EU-alapokból érkező folyósítások jövőre várhatóan 5-6 milliárd euróval visszatöltik a magyar devizatartalékot.
A ház várakozása szerint az orosz–ukrán konfliktus és a gyenge euróövezeti teljesítmény legvalószínűbb együttes hatása a magyar monetáris politikára az lehet, hogy a várakozásokhoz képest később kezdődik az MNB szigorítási ciklusa.
A társaság londoni elemzői jelenleg azzal számolnak, hogy a magyar jegybank 2015 negyedik negyedévében 3,00 százalékra emeli vissza alapkamatát a mostani 2,10 százalékról annak érdekében, hogy a reálkamat pozitív tartományban maradhasson. A cég szakértői azonban – főleg az euróövezet lefelé ható növekedési kockázatai miatt – látnak lehetőséget további mérsékelt MNB-kamatcsökkentésre is az idei év vége előtt.
