Becsey Zsolt aláhúzta: a stratégia a magyar közlekedési infrastruktúra fejlesztésén keresztül, a gazdasági folyamatokat hatékonyan kiszolgálva javítja az ország versenyképességét. Emellett segíti az emberek jó színvonalú mobilitását. Felhasználja a kutatás és fejlesztés, valamint az innováció eredményeit azért, hogy a kitűzött célokat fenntartható módon lehessen megvalósítani – tette hozzá. Kifejtette: a stratégia támogatja a 2014–2020 közötti uniós költségvetési ciklus magyar közlekedési projektjavaslatait, az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Programot is. Ez utóbbi brüsszeli jóváhagyásra vár.
A helyettes államtitkár többek között beszélt arról is, hogy az unió előző költségvetési programja kapcsán finanszírozott közlekedésfejlesztési projektek megvalósítása a következő egy-másfél évben felgyorsul, a források felhasználásának kötöttségei miatt. Jelezte: az új tervezési időszakban előtérbe kerül a magyar közlekedési infrastruktúra minőségi felzárkóztatása. Ezt azonban az ország versenyképesség-javításának és anyagi teherbíró képességének szem előtt tartásával lehet csak hatékonyan fenntartható módon – a korszerűségi elvárásokat is figyelembe véve – megvalósítani.
Becsey Zsolt felhívta a jelenlévők figyelmét, hogy a fejlesztéseket csak az emberek számára élhető környezet – például a zaj és a káros anyagok kibocsátásának csökkentése – biztosításával, ésszerű, integratív módon lehet megvalósítani. Mindez például a különböző, egymásra épülő közlekedési rendszerek – MÁV, Volán, BKV – összekapcsolását is jelenti. Megemlítette még, hogy továbbra is fontos az európai közlekedési (törzshálózati) folyosók fejlesztése. Az uniós tagországok közlekedésért felelős minisztériumainak vezetői erről tárgyaltak a napokban Olaszországban, Milánóban.
