Pál László hozzátette: a vasúttársaságnak rengeteg felesleges, kihasználatlan ingatlana van, amelyekből tavaly 2100-at adtak vissza a magyar államnak.
Megkezdődött a pályaműködtetéshez szükséges ingatlanok felmérése is – jelezte a vezérigazgató-helyettes, aki kulcskérdésnek nevezte, hogy csak a működéshez feltétlenül szükséges ingatlanok maradjanak meg.
A kiemelt projektek közül kiemelte a Budapestet délről elkerülő 113 kilométeres vasúti nyomvonalat, amit kínai hitelből valósítanak meg 360-400 milliárd forint költséggel. A hitelt nem a MÁV, hanem az állam veszi fel, miután a pálya is az állam tulajdonába kerül.
Az európai uniós szabványok szerint 160 kilométer óránkénti haladásra alkalmas két vágány épül, kevés állomással – tette hozzá.
Ugyancsak kiemelt vágányépítési projekt a Budapest–Kelebia és a Budapest–Belgrád vonal, amelyek költségeire még csak belső kalkulációkkal rendelkezik a MÁV – mondta a vezérigazgató-helyettes.
Pál László szégyennek nevezte, hogy a Liszt Ferenc repülőtér kettes termináljához nem vezet vasútvonal. A pálya megépítéséről intenzív tárgyalások folynak a kínai partnerekkel – közölte.
A MÁV infrastruktúrafejlesztési stratégiája, benne a pályaműködtetési elképzelésekkel még ebben az évben elkészül – jelentette be a szakember a MÁV és Közlekedéstudományi Egyesület háromnapos debreceni pályafenntartási konferenciájának nyitónapján.
