A Külgazdasági és Külügyminisztérium júniusban kinevezett államtitkára kiemelte: az államtitkárság célja, hogy hatékonyan képviselje Magyarország gazdasági érdekeit külföldön, hozzájáruljon a magyar gazdaság növekedéséhez, új munkahelyek teremtéséhez és a magyar vállalatok külpiaci sikereihez.
Úgy vélekedett, a külgazdasági érdekek képviselete eddig szétforgácsolódott az államigazgatáson belül, most azonban integrált intézményhálózat szolgálja ezt a célt. Megemlítette a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt.-t, amelynek feladata az exportképes termékeket termelő és szolgáltatásokat nyújtó kis- és közepes vállalkozások (kkv) képviselete. Jelenleg 1300 ilyen kkv szerepel az adatbázisukban, s a cél, hogy az év végéig 2000-re bővüljön ez a kör. Most 13 kereskedőház működik, ezek számát 25-re akarják növelni idén – közölte.
Szabó László kitért a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) létrehozására is; az intézmény célja a külföldi tőke hazánkba vonzása és a magyarországi befektetések számának növelése. Ha külföldi befektetők érkeznek az országba, az új munkahelyeket, gazdasági növekedést is jelent – mutatott rá. Hozzátette: az is fontos, hogy a már jelen lévő külföldi beruházók újra befektessék az itthon megtermelt profitot, és minél nagyobb arányban működjenek együtt magyar szolgáltatókkal, beszállítókkal annak érdekében, hogy növekedjen a magyar hozzáadott érték a hazai termelésben.
Megjegyezte: minden beruházás vagy új exportlehetőség közvetett vagy közvetlen módon segíti a magyar családok életét, hiszen nemcsak helyben teremt megélhetést, hanem ahhoz is hozzájárulhat, hogy ne szakadjanak szét a családok a külföldi munkavállalás miatt, és a fiatalok lássák, hogy itthon is lehet karriert építeni, megalapozni az egzisztenciát.
Az államtitkár elmondta: jelentős szerep jut az Eximbanknak, az exportfejlesztési és exportfinanszírozási tevékenységet folytató intézmény például új, innovatív projekteket is finanszírozhat. Ezzel éppen ahhoz a képhez járul hozzá Magyarországról, hogy gyors, modern, fiatalos, rugalmas ország – vélekedett. Úgy látja, mivel kis gazdaságról van szó, inkább a minőségi, egyedi magas hozzáadott értékű termékekre és szolgáltatásokra kell összpontosítani, ezek révén tűnhet ki hazánk a többi ország közül. Ebből a szempontból pedig különösen fontosak a startupok, amelyek megint csak egy dinamikus innovatív ország képét erősítik – magyarázta.
Arról is beszélt, hogy a magyar vállalatok elsősorban az energiapiacon, a vízgazdálkodásban, a szennyvízkezelésben, a jármű- és it-szektorban, az élelmiszeriparban, az egészségügyben, a logisztikában és a városrendezésben lehetnek sikeresek a külpiacokon.
Szabó László kijelentette: a külgazdaság jelentőségének kiemelése a külpolitikában – és a tárca nevében – nem egyedülálló kezdeményezés, és ez a jelenlegi gazdasági változásokhoz és célokhoz való alkalmazkodás miatt fontos. Magyarország az átnevezéssel olyan országok példáját követi, mint Ausztrália, Kanada és Új-Zéland, a külgazdaság erőteljes szervezeti integrációjával pedig Svédország, Franciaország vagy Szlovákia példáját – mondta.
Hangsúlyozta: Jelenleg Magyarország exportjának 75 százaléka az európai uniós piacokra irányul, igaz, ez az arány csökkent valamelyest az elmúlt években. Ez nem baj, de a cél az, hogy ne egyetlen lábon álljon a magyar gazdaság, tehát az egyre erőteljesebb keleti nyitás mellett meg kell tartani a nyugati piacokat, a Nyugatra irányuló exportot is. Hozzáfűzte, a következő években az igazi fenntartható gazdasági növekedés Ázsiában, Afrikában és a szovjet utódállamokban várható, ezért ezekre a területekre kell kiemelten összpontosítani.
Mint mondta, a külgazdaság jelentőségének növekedését jelzi a külpolitikában az is, hogy ezentúl minden külképviseleten lesz legalább egy külgazdasági attasé. A nagykövetek munkájának értékelésekor kiemelten figyelembe veszik azt is, hogy tevékenységük milyen külgazdasági hasznot hoz. A diplomácia nem önmagáért van, csak akkor hoz létre értéket, ha nemzetgazdasági eredménye is van – jelentette ki az államtitkár.
Szabó László a magánszektorból érkezett a külgazdasági és külügyi államtitkárság élére. Korábban Debrecenben dolgozott orvosként, majd az Eli Lilly amerikai gyógyszeripari vállalatnál töltött be hazai és nemzetközi vezető pozíciókat, hét országban, négy kontinensen. 2010 októberétől államtitkári kinevezéséig a Teva Magyarország Zrt. vezérigazgatója volt.
