Arról is beszélt, hogy a magyar vállalatok elsősorban az energiapiacon, a vízgazdálkodásban, a szennyvízkezelésben, a jármű- és it-szektorban, az élelmiszeriparban, az egészségügyben, a logisztikában és a városrendezésben lehetnek sikeresek a külpiacokon.
Szabó László kijelentette: a külgazdaság jelentőségének kiemelése a külpolitikában – és a tárca nevében – nem egyedülálló kezdeményezés, és ez a jelenlegi gazdasági változásokhoz és célokhoz való alkalmazkodás miatt fontos. Magyarország az átnevezéssel olyan országok példáját követi, mint Ausztrália, Kanada és Új-Zéland, a külgazdaság erőteljes szervezeti integrációjával pedig Svédország, Franciaország vagy Szlovákia példáját – mondta.
Hangsúlyozta: Jelenleg Magyarország exportjának 75 százaléka az európai uniós piacokra irányul, igaz, ez az arány csökkent valamelyest az elmúlt években. Ez nem baj, de a cél az, hogy ne egyetlen lábon álljon a magyar gazdaság, tehát az egyre erőteljesebb keleti nyitás mellett meg kell tartani a nyugati piacokat, a Nyugatra irányuló exportot is. Hozzáfűzte, a következő években az igazi fenntartható gazdasági növekedés Ázsiában, Afrikában és a szovjet utódállamokban várható, ezért ezekre a területekre kell kiemelten összpontosítani.
Mint mondta, a külgazdaság jelentőségének növekedését jelzi a külpolitikában az is, hogy ezentúl minden külképviseleten lesz legalább egy külgazdasági attasé. A nagykövetek munkájának értékelésekor kiemelten figyelembe veszik azt is, hogy tevékenységük milyen külgazdasági hasznot hoz. A diplomácia nem önmagáért van, csak akkor hoz létre értéket, ha nemzetgazdasági eredménye is van – jelentette ki az államtitkár.
