Módosította a jegybank az inflációs prognózist

Az új inflációs jelentésében 0,1 százalékos pénzromlásra számít az MNB, míg a GDP-növekedést 3,3 százalékra teszi 2,9 százalék helyett.

A jelentés szerint a jövő évi infláció 2,5 százalékra gyorsul, a GDP pedig 2,4 százalékkal bővül 2015-ben. Az MNB június végén közzétett inflációs jelentésében még azzal számolt, hogy az idén nem lesz infláció, a bruttó hazai termék (GDP) pedig 2,9 százalékkal bővül. Jövőre 2,5 százalékos fogyasztói árszintnövekedést és ugyancsak 2,5 százalékos gazdasági bővülést vártak.

Augusztusban 0,2 százalékos volt az infláció éves összehasonlításban – közölte még szeptember elején a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az előző hónaphoz, júliushoz mérten 0,2 százalékkal csökkentek az árak. A Portfolio.hu által megkérdezett elemzők 0,2-0,3 százalékos éves szintű pénzromlást vártak augusztusra.

A szeptemberi újabb rezsicsökkentésnek is köszönhetően mérsékelt maradhat a magyarországi infláció a következő hónapokban az MTI által megkérdezett elemzők szerint. Gabler Gergely, az Erste Bank vezető elemzője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában kifejtette: az elkövetkező hónapokban is mérsékelt lehet az infláció, 0 százalékot alig meghaladó számok valószínűek, különösen a szeptemberi újabb energiaár-csökkentő lépések miatt.

Év végére azonban már 1 százalékra ugorhat a fogyasztói árindex, amikor megszűnik a tavaly novemberi, kormányzati rezsicsökkentés bázishatása – fűzte hozzá a szakértő. Tóth Gergely, a Buda-Cash Brókerház elemzője szintén úgy vélte, alacsony maradhat az infláció a következő hónapokban, de az idei év végétől érezhetően nőhetnek a fogyasztói árak, ami miatt 2015-ben már átlagosan 2-2,5 százalék körüli infláció várható. Tóth hozzáfűzte, hogy a gyenge forint nem látszik az inflációban, vagyis nincs importált infláció a gyenge forint miatt.

Az EU 28 tagországában 2014. júliusban a fogyasztói árak (a harmonizált előzetes adatok szerint) átlagosan 0,6 százalékkal voltak magasabbak, mint 2013. júliusban. Bulgáriában és Görögországban csökkentek leginkább az árak (1,1 és 0,8 százalékkal), míg a legnagyobb drágulás Ausztriában (1,7 százalék), valamint Romániában (1,5 százalék) volt júliusban.

A Központi Statisztikai Hivatal szeptember elején közölte, hogy a bruttó hazai termék (GDP) 3,9 százalékkal nőtt a második negyedévben, az előző negyedévhez képest pedig 0,8 százalékos volt a gazdaság növekedése a szezonálisan kiigazított adatok szerint. A második becslés megegyezik az augusztus 14-én közölt első becslés eredményével, amely szerint nyolcéves rekordot döntött a magyar GDP.