Nyolcéves rekordot döntött a magyar GDP

Az elemzők várakozását alaposan túlszárnyalva 3,9 százalékkal nőtt Magyarország bruttó hazai terméke.

A kedvező kilátásokat megalapozzák a rendelés- és szerződésállományi adatok, a lakásépítési engedélyek, a fogyasztói várakozások, illetve a hazai bmi (beszerzésimenedzser-index) javulása, valamint a beruházási hajlandóság emelkedése – hangsúlyozta Orbán Gábor. Ugyanakkor figyelembe kell venni a nyugat-európai gazdaságok növekedési teljesítményét is – tette hozzá.

A stabil és dinamikus növekedést elsősorban a termelő szektorok javuló teljesítményével, valamint a belső kereslet élénkülésével magyarázta az NGM államtitkára, aki szerint a várakozásokat jóval meghaladó második negyedévi GDP-adat hátterében a piaci szolgáltatásoknak a feltételezettnél gyorsabb bővülése állhat.

Orbán Gábor emlékeztetett arra is, hogy a kedvező adatok nem meglepőek, hiszen a havi ágazati részstatisztikák alapján valószínűsíthető, hogy a növekedéshez legnagyobb mértékben a második negyedévben is a termelő szektorok járultak hozzá: jelentősen, mintegy 10 százalékkal bővült az ipari termelés, míg az építőiparban 20 százalék feletti növekedést mértek. Az Európai Unió tagállamai közül júniusban a hazai ipar növekedése volt a leggyorsabb (11,3 százalék), meghaladva mind a román (9,9 százalék), cseh (5,6 százalék), lengyel (1,7 százalék), mind pedig a szlovák (7,5 százalék) adatot – sorolta az államtitkár.

A szolgáltatásoknál további bővülésre számít: a fogyasztás élénkülése a kereskedelmet, a kedvező turisztikai adatok a vendéglátást, míg az ipari termelés a szállítmányozást segítette.

Felhasználási oldalon a növekedést a belső kereslet bővülése támogatta. A beruházások növekedését az építőipar felfutása is előrevetíti. A dinamika erősödését uniós források, az alacsony hozamkörnyezet, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) növekedési hitelprogramja és a vállalati szektor növekvő aktivitása egyaránt támogatta – mondta Orbán Gábor.

A fogyasztói bizalom javulása és a kiskereskedelmi forgalom bővülése a lakossági fogyasztás élénkülésére utal. A fogyasztás növekedését az inflációs folyamatokon, valamint a foglalkoztatottság bővülésén keresztül a reáljövedelmek emelkedése is segítette – hangsúlyozta.

Az NGM államtitkára arra is felhívta a figyelmet, hogy a növekedést egyre inkább a kiegyensúlyozottabb, egészségesebb szerkezetű gazdaság erősíti. A legtöbb ágazatban az egyensúlyi mutatók kedvezően alakulnak. A gazdaság növekedése a jövedelmek bővülését is maga után vonja, ami a háztartások jövőbeli fogyasztási kiadását is emelni fogja, de emellett javítja az államháztartás egyenlegét és a munkaerőpiacra is kedvezően hat.

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője az MTI-nek kiemelte: a várakozásokat felülmúlta a növekedés, ami kellemes meglepetés. Az eddigi statisztikák alapján számítani lehetett arra, hogy erős lesz az idei év, erre az ipari, az építőipari, a kiskereskedelmi vagy a külkereskedelmi adatokból lehetett következtetni. Hozzátette: az év egészében 3 százalékot meghaladó GDP-növekedés várható, ami „elég régen történt Magyarországon”.

Gabler Gergely, az Erste Bank vezető elemzője szintén azt hangsúlyozta, hogy az adat jelentősen felülmúlja a bank 3,3 százalékos és a piac 3,5 százalékos növekedési prognózisait. Az Erste Bank elemzői is úgy látják, hogy a korábban várt éves átlagos 3 százalékos előrejelzésüknél nagyobb GDP-bővülés lehet az idei év egészében.

Az idén az első negyedévben 3,5 százalékkal emelkedett a GDP az előző év azonos időszakához képest, és a második negyedévben sorozatban már ötödik negyedéve mutatott éves összevetésű növekedést. Tavaly a második negyedévben 0,5 százalékkal bővült Magyarország bruttó hazai terméke öt negyedévi csökkenés után először.

A második negyedéves részletes adatokat szeptember 3-án teszi közzé a KSH, amely megjegyzi, hogy a csütörtökön közölt gyorsbecslés korlátozott információs bázisra épül, ezért a végleges adatok eltérhetnek az előzetes számoktól.