Az ipari termelés volumene ebben az évben júniusban – március és május után – már harmadszor mutatott két számjegyű növekedést – hívta fel rá a figyelmet a KSH.
A hivatal jelentése szerint a növekedést júniusban már nemcsak a járműgyártás és a hozzá kapcsolódó beszállítói ágazatok táplálták, hanem az élelmiszeripar és az elektronikus fogyasztási cikkeket előállító cégek teljesítménye is. Júniusban az ipari export éves növekedése 15,1 százalékosra gyorsult a májusi 10,9 százalékról, a belföldi eladások 8,4 százalékkal nőttek az előző havi 4,6 százalékot követően.
A feldolgozóipari termelés csaknem három tizedét adó járműgyártás kibocsátása 23,5 százalékkal emelkedett, a meghatározó szakágazatában, a közúti gépjármű gyártásában még ennél is nagyobb, 31,4 százalékos volt a növekedés. A feldolgozóipari termelés több mint egykilencedét képviselő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása számottevően, 14,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, az elektronikus fogyasztási cikkek gyártásában kimagasló, 22,6 százalékos növekedést mért a KSH.
Júniusban a megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelése 17,7 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához képest. Az új belföldi rendelések 11,7, az új exportrendelések 18,6 százalékkal emelkedtek. Az összes rendelésállomány 20,4 százalékkal haladta meg az előző év júniusit.
Az év első hat hónapjában a termelés 9,4 százalékkal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakában. Júniusban az ipari export éves növekedése 15,1 százalékosra gyorsult a májusi 10,9 százalékról. A feldolgozóipar exportértékesítésének csaknem felét adó két alágból a több mint egyharmad részt képviselő járműgyártás kivitele júniusban 24,4 százalékkal nőtt.
A másik meghatározó alág, a feldolgozóipari export majdnem egyhetedét adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásának exportvolumene negyedik hónapja nőtt, júniusban 1,2 százalékkal emelkedett. Az élelmiszeripari kivitel a májusi 2,4 százalékos csökkenés után ismét 7,1 százalékkal túlszárnyalta az egy évvel korábbit, miközben a belföldi eladások is 10,8 százalékos növekedést mutattak.
Az év első hat hónapjában az ipari export 12,2 százalékkal bővült 2013 azonos időszakához viszonyítva. A belföldi eladások 8,4 százalékkal nőttek az előző havi 4,6 százalékot követően, és az év első felében 1,0 százalékkal múlták felül a tavalyi első fél évet. A feldolgozóipar belföldi eladásai júniusban 11 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit.
Az ipar nemzetgazdasági ágai közül júniusban a feldolgozóipar termelése 12,9 százalékkal emelkedett, míg az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) kibocsátása 8,1 százalékkal visszaesett az egy évvel ezelőttihez mérten.
Júniusban a feldolgozóipar tizenhárom alága közül csak egyben regisztrált termeléscsökkenést a KSH, a többi alágban 1,1 (gépgyártás) és 53,8 (kokszgyártás, kőolajfeldolgozás) százalék közötti volumenbővülést mértek az előző év azonos hónapjához képest.
Az alágak közül a legnagyobb mértékben, 53,8 százalékkal bővült a közepes súlyú kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás kibocsátása, amelyhez nagyrészt az igen alacsony bázis járult hozzá, amelyet egy üzemi revízió miatti termeléskiesés okozott – közölte a KSH.
Az év első hat hónapjában az előző év azonos időszakához viszonyítva az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés 7,2 százalékos bővülése a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások körében 2,3 százalékos létszámnövekedés mellett következett be.
Január–júniusban Magyarország minden régiójában nőtt az ipari termelés az előző év azonos időszakához képest. A legnagyobb mértékű, 20,0 százalékos volumenbővülést ebben az időszakban a Nyugat-Dunántúlon regisztrálták, míg a többi régióban 3,8 és 15,0 százalék közötti növekedést mért a KSH.
Az építőipari termelés másfél éve tartó növekedése a korábbi hónapokban megfigyelt nagyarányú bővüléshez képest kisebb mértékű volt júniusban. Ezt részben az épületek szerkezetépítését végző vállalkozások termelésének a tavaly júniusi magas bázishoz viszonyított visszaesése okozta, de az út- és vasútépítést végző szervezetek termelésének növekedése is kisebb mértékű volt, mint az elmúlt néhány hónapban – közölte a KSH. Szezonálisan és munkanappal kiigazítva a termelés volumene 7,5 százalékkal alacsonyabb volt a májusinál.
Az év első hat hónapjában a termelés 22,8 százalékkal bővült 2013 azonos időszakához mérten. A két építményfőcsoport közül az egyéb építmények jelentős, 18,0 százalékos júniusi növekedése a korábbi hónapokhoz hasonlóan a vasút-felújítási és útépítési munkák, valamint a közműfejlesztések eredménye.
A szezonálisan kiigazított indexek alapján az épületek építése 8,4, az egyéb építményeké 1,4 százalékkal alacsonyabb volt az egy hónappal korábbihoz viszonyítva.
Az építőipar ágazatai közül az épületek építése ágazat termelése – az épületépítési projekt szervezése és az épületek szerkezetépítése – júniusban 15,2 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbi magas bázistól. Az egyéb építmények ágazat termelése 21,6 százalékkal emelkedett. Az építőipari termelés több mint kétötödét adó speciális szaképítés ágazat termelése 18,3 százalékkal nőtt tavaly júniushoz képest.
Még nem kezdődött el a fellendülés az építőipari magánberuházások terén, az építőipari növekedés továbbra is elsősorban az állami infrastrukturális beruházásoknak köszönhető az MTI által megkérdezett szakértők szerint: Párdi Zsófia, a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE) projektvezetője szerint kedvező, hogy az építőipari termelés nőtt, és azon belül az épületek építése is emelkedett; Az építőipar fontos ágazata a lakásépítés, a húzóágazat szerepét még nem nyerte vissza, de talán elindult abba az irányba – vélekedett.
Gabler Gergely, az Erste Bank Hungary vezető elemzője szerint az építőipari termelés júniusi bővülése visszaesés az előző hónapokhoz képest, amikor 20-30 százalék fölötti növekedés volt, bár a havi statisztikában nagyok a kilengések – tette hozzá. Kifejtette: leginkább az épületek terén volt lassulás, az egyéb építmények főcsoportja viszont továbbra is nagyon erős növekedést hozott. Ez azt mutatja a szakértő szerint, hogy továbbra is az uniós pénzből finanszírozott állami infrastrukturális projektek húzzák a növekedést.
A júniusban kötött új szerződések volumene 14,3 százalékkal kisebb volt az előző év azonos időszakinál. Ezen belül az épületek építésére kötött szerződések volumene jelentősen, 30,5 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Az egyéb építmények építésére vonatkozó új szerződések volumene 2,5 százalékkal volt kisebb az előző évinél. Az új szerződések júniusi visszaesése ellenére az építőipari vállalkozások június végi szerződésállományának volumene 57,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződéseké 9,0 százalékkal kisebb, az egyéb építményeké 84,2 százalékkal magasabb volt, mint 2013 június végén.
Az építőipar termelői árai az év második negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva 2,3 százalékkal emelkedtek. Az épületek építése ágazatban 3,0, az egyéb építmények építése ágazatban 2,7, a legnagyobb súlyú, speciális szaképítés ágazatban pedig 1,7 százalékkal nőttek az árak. Az egyes építményalcsoportokban az áremelkedés 1,8 és 3,6 százalék között szóródott – közölte a KSH.
Az előző negyedévinél az építőipar árai 0,5 százalékkal voltak magasabbak.
