Hajlandó volna Kína megépíteni a Lengyelországtól az Adriáig húzódó gázvezetéket? – vetette fel a minap a Kínai Társadalomtudományi Intézet pekingi konferenciáján a Lódzi Egyetem kutatója. Dominik Mierzejewski előadása során részletes térképen mutatta be: a lengyelek északról, Szlovákián és Magyarországon át, horvátországi vagy szlovéniai célállomással építenének vezetéket. Ez volna az az észak–déli gázfolyosó, amely az orosz fűtőanyagtól mentesítené részben a térséget.
Az eseményen megjelent kelet-közép-európai kutatóknál csak a kínaiak voltak jobban meglepve, amikor lengyel kollégájuk felvetette a távol-keleti állam részvételének lehetőségét. Nem sokkal később a Pekingi Sajtóklub egyik eseményén a Kínai Kereskedelmi Minisztérium szóvivőjének, Sen Tan-jangnak (Shen Danyang) tettük fel a hallottakról a kérdést. A szóvivő azonban elmondta, nincs tudomása hasonló befektetésről, de ha lesz ilyen, arról a kínai kivitelező cégeknek kell dönteniük.
Megkérdeztük az eseményen a hazánkat képviselő Matura Tamás Kína-szakértőt is, ő mit tud a gázvezeték tervéről. A szakember szerint egyelőre nincsenek róla konkrét információk. Az unió célja az integrált gázvezetékrendszer kiépítése, ráadásul a cseppfolyós gázt vezető LNG technológiában nagy jövőt látnak – ilyen típusú logisztikai útvonalat építene Lengyelország is. Hozzátette, a horvátok érdekeltek lennének az ügyben, évek óta tervezik egy LNG-terminál létrehozását Krk szigetére.
Az észak–déli gázfolyosó terve már évek óta napirenden van. A vezetékrendszer útvonala még bizonytalan, de az egyik eleme minden bizonnyal a Felsőzellő (Velké Zlievce) és Vecsés között húzódó szlovák–magyar gázvezeték lesz. Az egyik tervezett végpont Horvátországban lenne, ahol tengeren érkező cseppfolyós földgáz fogadására alkalmas állomást építenek ki. A másik, lengyel végpont pedig várhatóan jövőre áll üzembe.
