Juncker az Európai Parlament (EP) szerda délelőtti strasbourgi ülésén ismertette az általa vezetett, november elsején hivatalba lépett uniós javaslattevő-végrehajtó testület ötéves munkaprogramjának egyik legfontosabb pilléreként emlegetett befektetésösztönző csomagtervet. A 315 milliárd euró „megmozgatására” a tervek szerint az elkövetkező három évben kellene sort keríteni.
A Juncker-terv azt is tartalmazza, hogy hiteles projekteket kell kidolgozni, és azokhoz megfelelő finanszírozási programokat kell társítani, mert egyébként nem garantálható, hogy a befektetések oda áramlanak, ahol a legnagyobb szükség van rájuk.
A csomagterv harmadik fő eleme, hogy a túlszabályozásból adódó akadályokat el kell távolítani, Európát vonzóbbá kell tenni a befektetők számára. Az ilyen akadályok felszámolására „ambiciózus ütemtervet” kell kidolgozni. A december 18–19-i EU-csúcs napirendjére kerülő tervezettel a volt luxemburgi kormányfő szerint azt az egyértelmű üzenetet kell intézni a világhoz, hogy „Európa visszatért az üzletbe”.
A befektetésösztönző csomag terve a köz- és magánszektor együttműködésének koncepcióján alapul, abból a feltételezésből kiindulva, hogy bizonyos közösségi források célzott felhasználása sokszoros értékű magánbefektetésekre bátorítja majd a piaci szereplőket, vagyis „pihentetett” pénzeket hoz az üzleti vérkeringésbe. Növelni kívánják az Európai Befektetési Bank és más európai hitelintézetek hitelezési képességét, továbbá elő akarják segíteni a tagállamok infrastrukturális jellegű, illetve az egységes piac megteremtésének irányába mutató befektetéseit.
Juncker előterjesztésének elhangzása után az EP-frakciók vezérszónokai fejtették ki – zömmel támogató – álláspontjukat a befektetésösztönző tervvel kapcsolatban.
Manfred Weber, a jobbközép néppárti frakció vezetője emlékeztetett arra: a terv annak az ígéretnek a beváltására hivatott, miszerint serkentik a növekedést, munkahelyeket teremtenek, és alkalmassá teszik a gazdaságot a XXI. század kihívásainak megválaszolására.
Hangsúlyozta, hogy el kell kerülni az újabb eladósodást, mert az nem hoz fenntartható megoldást. Ezért kell mobilizálni a magántőkét, és okosan, innovatív projekteket kell finanszírozni – vélekedett.
Gianni Pittella, a szociáldemokraták frakcióvezetője üdvözölte a bizottsági elnök azon közlését, hogy az új uniós befektetési alaphoz való tagállami hozzájárulásokat nem fogják beszámítani a szóban forgó tagország költségvetési hiányának megállapításakor. Ez azért fontos, mert az EU-szabályok értelmében ha a büdzsé hiánya meghaladja a GDP 3 százalékát, az érintett tagországgal szemben túlzottdeficit-eljárást kell indítani.
Pittella szerint a 21 milliárd eurós alapból a fokozott kockázati szintű befektetéseket kell finanszírozni, például a széles sávú internetes infrastruktúra fejlesztése, illetve az energiavezetékek építése terén.
Szanyi Tibor, az MSZP EP-képviselője nyilatkozatban közölte: a szociáldemokrata frakció nagy reményeket fűz a Juncker által megígért stratégiai beruházási alaphoz, mindazonáltal komoly kétségeik vannak a források biztosítása kapcsán.
„Többször elmondtuk, hogy ez a csomag friss forrásokból kell, hogy álljon, és azt nem átcsoportosításból kell biztosítani” – hangsúlyozta Szanyi, és úgy vélekedett, hogy ilyen friss forrásra lehetne szert tenni, ha a tagállamok szűkíteni tudnák a beszedendő, de be nem szedett adó mértéke közötti különbséget.
Guy Verhofstadt liberális frakcióvezető is üdvözölte Juncker tervét, de hangsúlyozta azt is, hogy a tagországoknak strukturális reformokat kell megvalósítaniuk, egyébként veszélybe kerülnek a stabilitási és növekedési paktum célkitűzései. Szerinte nagy előrelépésre van szükség a piaci liberalizálás, a piac egységesítése terén.
Németország támogatja az Európai Bizottság új befektetésösztönző tervét – mondta a német kancellár szerdán Berlinben a törvényhozás alsóházában (Bundestag) mondott beszédében. Angela Merkel a 2015-ös német költségvetés vitájához fűzött hozzászólásában kiemelte, hogy elindult az euróövezeti államadósság-válság enyhülése. „Franciaország kedvezően fogadja Jean-Claude Juncker javaslatát, még akkor is, ha szerintünk az Európai Stratégiai Befektetési Alap, amiről szó van, javaslatain még lehetne javítani annak érdekében, hogy a befektetés és a növekedés európai prioritássá váljon” – mondta Stéphane Le Foll francia kormányszóvivő a szerdai kormányülést követően.
Oknyomozó újságírók tárták fel néhány hete, hogy Luxemburg éveken át több száz vállalatnak tette lehetővé, hogy más országokban keletkezett bevételek után az adott cég az ott fizetendőnek mindössze töredékét fizesse be a nagyhercegségben. Juncker 20 évig volt pénzügyminiszter az országban, s azzal párhuzamosan csaknem két évtizeden át a kormányt is ő vezette Luxembourgban.
Hétfő délután a Jean-Claude Juncker vezette Európai Bizottság ellen benyújtott bizalmatlansági indítványról vitázott Strasbourgban az Európai Parlament.
