Így jöttünk vissza az összeomlás széléről

A 2010-es gazdasági fordulatnak, a stabilizációnak és a monetáris politikai fordulatnak köszönhetően az EU éllovasaivá váltunk – mondta Matolcsy.

Az ország a 2010–14 között végrehajtott konszolidáció és stabilizáció következtében az Európai Unió (EU) egyik összeomlás előtt álló tagállamából az egyik legígéretesebb országává vált – hangsúlyozta. Példaként említette a stabilan a GDP 3 százaléka alatti államháztartási hiányt, a csökkenő pályán lévő államadósságot, a folyamatosan bővülő foglalkoztatást, illetve azt, hogy a folyó fizetési mérleg egyenlege tartósan pozitív.

„Az elmúlt évet úgy zártuk, hogy az EU 2-3. legjobb növekedési rátáját értük el, s a költségvetési trendforduló, valamint az államháztartási és növekedési trendforduló után monetáris fordulatot is végre tudott hajtani az ország” – emelte ki a jegybank elnöke.

Matolcsy György szerint ezzel együtt Magyarország sebezhető, részben a magas államadósság, részben amiatt, hogy maga az Európai Unió is sebezhető maradt, nem sikerült az unió 2008 utáni válságkezelése, szemben az Egyesült Államok válságkezelésének sikerével. Rámutatott: Magyarország kockázatait növeli az orosz–ukrán konfliktus, annak földrajzi közelsége, az orosz–Nyugat konfliktus és annak hatása az EU gazdaságára, növekedési kilátásaira. „Emellett mindenki elismeri, hogy jó úton járunk” – emelte ki.

Az olajár csökkenésével kapcsolatban Matolcsy György arra hívta fel a figyelmet, hogy bár az olajár és a szénhidrogén-termékek áresése „első hallásra jó hír, de valójában nem feltétlenül az”. Egyes elemzések szerint a világ feltörekvő országai közül Dél-Afrika után Magyarország profitálhat a legtöbbet az alacsony olajárakból, amelyek ugyanakkor deflációt hozhatnak az EU számos országában, talán az egész EU-ban – magyarázta.

Matolcsy György hangsúlyozta, hogy sem az EU, sem az Európai Központi Bank nincs felkészülve egy jelentősebb, netán elhúzódó deflációra, amelyben a lakosság leginkább elhalasztja vásárlásait, és ezzel hátráltatja a gazdasági növekedést. Egy olyan fejlett gazdaságú ország, mint Japán, 20 éve küzd a gazdasági stagnálást eredményező deflációval, és talán csak mostanában sikerül leküzdeniük – figyelmeztetett.

Matolcsy György kiemelte: a magyarországi infláció kedvező pályán halad, bár jelenleg a 3 százalékos inflációs cél alatt van. „Ha a szénhidrogének árváltozását kiszűrjük, akkor is egy mérsékelt, kiszámítható inflációs pályán halad az ország, az adószűrt maginfláció szintén mérsékelt inflációs pálya irányába mutat” – mutatott rá, hozzátéve, idén az alacsony olajárak miatt az éves infláció 0-1 százalék között lehet.

Az MNB elnöke kifejtette: a 2010-es sikeres gazdaságpolitikai fordulat után a jegybank 2013-ban monetáris fordulatot hajtott végre, ezt lehetővé tette a korábbi gazdaságpolitikai fordulat, majd a monetáris irányváltás egyértelműen támogatta, és – elsődleges céljának teljesítése mellett – napjainkban is segíti a kormány gazdaságpolitikai céljainak megvalósulását.

Első pillantásra úgy tűnik, hogy a jegybank csak a növekedési hitelprogrammal támogatja a kormány gazdaságpolitikai céljait, ám ennél is fontosabb volt, hogy az MNB monetáris tanácsa 2012 augusztusában, a tanács külső tagjainak kezdeményezésére, alapkamat-csökkentési ciklusba kezdett. „Megkezdése óta a Növekedési Hitelprogram közel 1 százalékponttal javította GDP-nket, miközben a jelentősen csökkenő alapkamat további 1 százalékpontos hatással volt. Összességében a monetáris politikai fordulat az elmúlt két évben dinamizálódó hazai növekedés közel felét támogatta” – mondta Matolcsy György.

A 24 hónapos csökkentési folyamat végén a tanács történelmi mélypontra, 2,1 százalékra vitte le a jegybanki alapkamatot, és ezzel kivételesen kedvező monetáris környezetet teremtett a magyar gazdaság szereplőinek. Az alacsony alapkamat tovagyűrűzött a betéti és a hitelkamatokon, az alacsonyabb hitelkamatok élénkítik a gazdaságot, megmozdult az ingatlanpiac, elindult az új lakások építése – elemezte az MNB elnöke.

Kiemelte: mivel az ország sérülékenységének egyik fő oka a magas államadósság, nagyon fontos, hogy ezt az államadósságot minél nagyobb arányban belföldi forintforrásokból finanszírozza az állam. A jegybank ennek előmozdítására elindította önfinanszírozási programját, amelynek segítségével több százmilliárd forintot irányított át jegybanki kötvényekből államkötvényekbe. Az MNB ezzel erőteljesen támogatta az állampapírpiacot, és az állampapírhozamok csökkenéséhez is jelentősen hozzájárult – jegyezte meg.

Matolcsy György szavai szerint a 2013 tavaszán felgyorsult monetáris politikai fordulat a magyar gazdaság számára kiszámíthatóságot és stabilitást hozott. „Ma már az MNB-ről mindenki úgy vélekedik, hogy a kormánnyal együttműködve, a kormány gazdaságpolitikáját támogatva működik, az MNB megelőzte a hazai hitelezés összeomlását, mindenben kiszámítható, hiteles partnere a globális jelentőségű jegybankoknak, és az uniós központi bankoknak egyaránt” – mondta.

Matolcsy György felidézte, hogy az MNB a monetáris fordulatot a korábbi ortodox monetáris felfogás helyett – akárcsak a Fed, vagy a Bank of England –, nem hagyományos monetáris megoldásokkal valósította meg. A jegybank által létrehozott alapítványok épp azt szolgálják, hogy ezek az újfajta, unortodox megoldások minél nagyobb teret nyerjenek a hazai közgazdasági gondolkodásban és különösen a hazai közgazdasági és pénzügyi oktatásban – tette hozzá.