Kiemelte: az ország bruttó hazai termékéhez képest az Nhp az egyik legjelentősebb hitelprogram, melynek keretében folyósított hitelek összege elérte a magyar GDP 4 százalékát. Hozzátette: a folyósított Nhp-hitelek a teljes vállalati hitelállomány egyhatodát, a kis- és középvállalkozásoknak (kkv-k) folyósított hitelek egynegyedét teszik ki. Vonnák Balázs elmondta: a jegybank szakértői az Nhp elmúlt másfél évéről öt tanulmányban foglalták össze a tanulságokat, a tanulmánykötetet pénteken mutatták be az újságíróknak. Kifejtette: az első tanulmány más jegybankok hasonlóan nem konvencionális, hitelösztönző eszközeivel hasonlítja össze a magyar hitelprogramot. Az ilyen jegybanki eszközökről általában elmondható, hogy újszerűek, melyeknek alkalmazására a válság előtt alig volt példa. Mivel az eszköztár nem egységes, és mivel minden nem konvencionális eszközöket alkalmazó jegybank más-más kihívásokkal szembesül, az adott válaszok igen eltérőek. A megvizsgált programok összeghasonlításából kiderül, hogy GDP-arányosan az Nhp keretében folyósították a legnagyobb hitelösszeget.
A második tanulmány a hazai kkv-finanszírozási programokkal összehasonlítva mutatja be a jegybanki növekedési hitelprogramot. A tanulmány szerzői megállapították, hogy a kedvezményes hitelprogramok feltételeivel összehasonlítva a legtöbb paraméter vonatkozásában az Nhp kínálja a legkedvezőbb feltételeket. A kedvezményes hitelprogramok és az Nhp együttes hitelállományának aránya a kkv-hitelállományon belül bő egy év alatt háromszorosára nőtt – húzta alá a jegybanki igazgató.
A harmadik tanulmány az Nhp két szakaszát hasonlítja össze, az elemzés szerint számottevően emelkedett a mikrovállalkozások súlya az Nhp-ban, összhangban az átlagos hitelméret csökkenésével. Bár az MNB-nek nincs ágazati preferenciája, a mezőgazdaság részesedése kiemelkedik a második szakaszban, részben amiatt, hogy az uniós támogatások előfinanszírozására felvett hitelek jelentős része ebbe az ágazatba irányul. A negyedik tanulmány az Nhp-vel kapcsolatos felmérés eredményeit foglalja össze. Vonnák Balázs szerint ezek közül talán a legfontosabb, hogy az Nhp nélkül a programban folyósított hitelek közel 40 százalékát egyáltalán nem, és további közel egyharmadát pedig csak részben folyósították volna.
A felmérésben részt vevő vállalkozások jelentős része önmagát átlagos jövedelmezőségű, stabil vállalkozásként határozta meg, amelyet a program elindítását megelőzően elsősorban a magas hitelkamatok akadályoztak a hitelfelvételben.
Az ötödik tanulmányban arra a kérdésre keresték a választ, hogy milyen reálgazdasági hatásai voltak a hitelprogramnak makrogazdasági szinten. A szerzők a hitelkínálat és a beruházási hitelkereslet oldaláról is becslést adtak. A hitelkínálati megközelítés alapján 0,5-1,1 százalékos, míg a kereslet oldaláról 0,3-0,9 százalékos összesített GDP-bővülés adódott a program 2013–2014-ben folyósított hiteleinek következtében. Ez egybeesett az MNB előzetes várakozásával, és megerősítette, hogy az Nhp jelentős szerepet játszik a magyar gazdaság növekedési pályára állításában – emelte ki a jegybank igazgatója.
