Üzenjük Marta Kosnak

Az Európai Unió bővítési biztosa, Marta Kos arról beszél, hogy Ukrajna teljesítette a nemzeti kisebbségek jogainak biztosítására vonatkozó „házi feladatot”. A szlovén politikus ungvári látogatásán arról áradozott, hogy Kijev komolyan veszi a kisebbségi oktatást, és hogy megnyitható az EU-csatlakozási tárgyalások első klasztere. A tények viszont másról árulkodnak. Mutatjuk, hogy bánik Zelenszkij a kárpátaljai kisebbséggel.

Marta Kos uniós bővítési biztos Fotó: Elvis Barukcic Forrás: AFP

Ukrajna teljesítette a nemzeti kisebbségek jogainak biztosítására vonatkozó „házi feladatot”, ami feljogosítja az első tárgyalási klaszter megnyitására az Európai Unióba való belépéséről – erről Marta Kos, az EU bővítési biztosa nyilatkozott egy sajtótájékoztatón Ungváron, írja a DS. Úgy látszik a brüsszeli vezetők nem veszik figyelembe a tényeket, amelyek szerint korlátozzák a kisebbségek jogait Ukrajnában.

Marta Kos, az Európai Unió szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztosa Kijevben (Fotó: NurPhoto/AFP/Maxym Marusenko)

Szerettem volna beszélgetni a nemzeti kisebbségek képviselőivel Kárpátalján. Két iskolát látogattam meg – egy magyar és egy szlovák tanítási nyelvű iskolát. Meg kell mondjam, hogy nagyon komolyan veszik a nemzeti kisebbségek oktatását

– fogalmazott az uniós politikus.

Ahogy Marta Kos megjegyezte, ezek azok a kérdések, amelyek az EU-csatlakozási tárgyalások első csoportjában szerepelnek. Ezek a kérdések szerepelnek az utolsó, a csatlakozási tárgyalásokat lezáró csoportban is.

Jogfosztás törvényekkel

Ukrajna évekkel ezelőtt rálépett a kisebbségi jogok felszámolásának útjára. Az ukrán állam szisztematikusan szorítja háttérbe a magyar nyelvű iskolákat, kulturális intézményeket és közösségeket.

A Magyar Nemzet több alkalommal is beszámolt arról, hogy az ukrajnai kisebbségi jogokat korlátozó nyelvtörvények – amelyek már évek óta hatályban vannak – súlyosan érintik a kárpátaljai magyar közösséget. A 2017-ben elfogadott oktatási törvény, majd a 2019-es államnyelvtörvény szűkítette az anyanyelv használatának lehetőségeit az oktatásban és a hivatalos ügyintézésben.

Ez nem csupán magyar tapasztalat: az Európa Tanács és az EBESZ is figyelmeztette Kijevet, hogy a nemzetközi kötelezettségeket sorra megsérti. A Nézőpont Intézet elemzése szerint még a vallásszabadság is súlyos sérelmet szenvedett, amikor Ukrajna betiltotta az Ukrán Ortodox Egyházat (moszkvai patriarkátus).

A magyargyűlölet kézzel fogható

Marta Kos talán nem hallott arról, hogy a Zelenszkij-kormány hallgatólagosan tűri a magyargyűlölő ukrán politikusok és aktivisták ténykedését. Nem csitult az őrjöngés, amikor ledöntötték a munkácsi vár turulszobrát, amely a honfoglalás ezeréves emlékét hirdette.

Egy magyarellenességéről elhíresült ukrán parlamenti képviselő (mellesleg az Egységes Közép nevű párt elnöke és a munkácsi szobordöntő polgármester apja) a magyarokat „apró korcsoknak” nevezte, majd azt is kijelentette, hogy „Magyarország összes emlékét ki kell törölni Kárpátaljáról”.

Munkácson idén júliusban már sokadjára festettek fenyegető, magyarellenes üzeneteket közterületekre, sőt korábban felgyújtottak egy templomot Kárpátalján.

Halállisták és erőszak

A magyar közösség félelemben él: a hírhedt Mirotvorec nevű állami hátterű szervezet halállistájára számos magyart felírtak. A borzalmak nem álltak meg itt.

Sebestyén Józsefet erőszakkal sorozták be, és a toborzótisztek által elszenvedett bántalmazások következtében halt meg. Egy nyilvánosságra került videó szerint az ukrán emberrablók kínozták és trágár szavakkal illették a kárpátaljai magyar férfit.

Miközben mindez megtörténik, Kijev cinikusan „manipulációnak” nevezi a magyar sajtó beszámolóit, és azzal vádol, hogy ezek „a Kreml érdekeit szolgálják”.

A már jól ismert kettős mérce Brüsszelben

Nem elég, hogy az ukrán állam nyelvi és kulturális jogfosztást hajt végre, az Európai Unió mégis elismeri Kijev „eredményeit”. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Brüsszelben többször felszólalt a magyar közösség védelmében, ám Kaja Kallas, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője döbbenetes cinizmussal reagált: szerinte „az Európai Unión belül védjük a kisebbségi jogokat, nem azon kívül”.

Kaja Kallas, az Európai Unió (EU) külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (Fotó: Anadolu/AFP/Dursun Aydemir)

Ez az arrogancia világosan mutatja: Brüsszelnek a magyar kisebbség sorsa nem számít.

A háború 2022-es kitörése óta Magyarország mintegy másfél millió ukrajnai és kárpátaljai menekültnek nyújtott önzetlen segítséget. Miközben hazánk életeket mentett és menedéket adott, az ukrán kormány üldözte a magyar nyelvet, felszámolta az anyanyelvi oktatás lehetőségeit, és engedte a magyarellenes erőszakot.

Borítókép: Marta Kos uniós bővítési biztos (Fotó: AFP/Elvis Barukcic)