Az Emberi Jogok Európai Bírósága elfogadhatatlannak nyilvánította és elutasította Szabó Tímea független képviselő keresetét, amelyben panasszal élt az Országgyűlés egy 2017-es, őt szankcionáló döntése miatt – közölte az Országgyűlés Sajtóirodája.
Szabó Tímea független képviselő az Országgyűlés 2017. május 8-i ülésén, Áder János köztársasági elnök eskütételét követően az elnök beszédének megkezdése előtt székére felállva elővett egy mintegy harminc centiméter magas marionettbábut, amelyre Áder János arcképét rögzítette. A bábut a magasba emelte, és azt mondta: „Nem köztársasági elnök, egy bábu.”
Ezután – noha a házelnök csengetéssel szólította fel, hogy hagyja abba – a köztársasági elnök beszédének egésze alatt, továbbra is a széken állva, folyamatosan mozgatta a magasba emelt bábut.
Ezt követően az Országgyűlés elnöke elrendelte
Szabó Tímea havi tiszteletdíjának egyharmaddal való csökkentését
arra hivatkozva, hogy a képviselő magatartása súlyosan sértette az Országgyűlés tekintélyét, rendjét.
Szabó Tímea az Országgyűlés mentelmi bizottsága előtt megtámadta a házelnöki döntést, azt kifogásolva, hogy a vele szemben kiszabott bírságnak nem volt jogalapja, továbbá aránytalan volt. A bizottság meghallgatta a képviselőt, majd három ellenszavazattal és két tartózkodással a panaszt elutasította. A képviselő az Országgyűlés plenáris üléséhez fordult, kérve a házelnöki döntés hatályon kívül helyezését, amely 2017. május 30-án a szankciót helybenhagyta.
Az Emberi Jogok Európai Bíróságának csütörtökön meghozott, jogerős döntése szerint
a bábu bemutatása és mozgatása az ünnepélyes ülésen alkalmas volt a rend megzavarására, emellett a kérelmező más módon is kifejthette volna a véleményét,
különösen a köztársasági elnök megválasztása előtt és alatt, vagy a médiában, így a szankció igazolható volt.
Az eljárási biztosítékok tekintetében a bíróság megállapította, hogy az országgyűlési törvény lehetőséget biztosított Szabó Tímea számára, hogy a házelnök döntésével szemben a mentelmi bizottsághoz forduljon, amivel a képviselő élt is. Mindezek alapján az Emberi Jogok Európai Bírósága úgy ítélte meg, hogy
a kérelmező havi fizetésének egyharmadát kitevő, egyszeri illetménycsökkentés nem volt aránytalan, az szükséges volt egy demokratikus társadalomban,
és kimondta, hogy a kérelmező panasza nyilvánvalóan megalapozatlan, ezért azt elutasította.
