Varga: Ezermilliárdos pluszkiadástól mentesült az ország

Különösen figyelik, hogy a svájci frank árfolyama hogyan változik a forinthoz képest.

A miniszter elmondta, hogy mivel a jelzálogalapú devizahitelek döntő többsége svájci frankban van, ezért különösen figyelik, hogy a svájci frank árfolyama hogyan változik a forinthoz képest. A svájci frank árfolyamküszöbének eltörlése miatt a tavaly törvénybe foglalt árfolyamrögzítés jelentősen segítette a devizahiteleseket, hiszen a svájci frankot 256, az eurót 309 forinton rögzítették, így összesen körülbelül 700 milliárd forintos törlesztőrészlet-növekedéstől sikerült megmenteni ezeket a devizahiteleseket.

Varga Mihály kiemelte azt is, hogy a 2010-hez képest alacsonyabb devizaarány az államadósságban mintegy 170 milliárd forinttal kisebb törlesztést eredményezett, míg a tavaly előtörlesztett önkormányzati adósságnak köszönhetően 85-90 milliárd forintos „könnyebbség van”. Összességében így 1000 milliárd forintos pluszkiadástól mentesült Magyarország – jelentette ki. „Magyarországon az elmúlt évek következetes adósságleépítő politikájára volt szükség ahhoz, hogy most ez a probléma jóval kisebb legyen” – fogalmazott Varga Mihály.

Arra a kérdésre, hogy az üzemanyagár-csökkenés miért nem érvényesül például a kenyér árában, tekintettel arra, hogy a pékszövetség benzináremelkedés esetén fel szokta hívni a figyelmet ennek hatásaira a kenyér árában, Varga Mihály kifejtette: a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) is vizsgálja az inflációs folyamatokat, és az látszik, hogy a kereskedelem egy része lassabban érvényesíti az árakban a fogyasztói árak csökkenését.

„Ugyanazt tapasztalják most az emberek, mint amit a devizahiteleknél tapasztaltak, hogy amikor árfolyam-növekedés volt, egyből változott a törlesztőrészlet, amikor azonban kedvező árfolyamváltozás volt, nem nagyon változtak a törlesztőrészletek” – mondta. Hozzátette: figyelemmel kísérik, hogy mely szektorokban hogyan alakulnak az árak.

Varga Mihály „légből kapottnak” nevezte a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) számításait, amelyekkel a testület arra figyelmeztetett kedden, hogy a vasárnapi zárva tartás 200-250 milliárd forintos költségvetési bevételkiesést, valamint 25-30 ezer munkahely megszűnését okozná.

Kiemelte: a VOSZ és a Liga Szakszervezetek a vasárnapi kiskereskedelmi forgalom teljes eltűnésével számolnak, holott azok nagy része, aki vasárnap vásárol, majd hétfőtől szombatig teszi ezt meg. „Nyilvánvalóan egy bizonyos kisebb arányú vásárlás eltűnhet a forgalomból, de hogy teljes egészében azzal számoljunk, hogy ez eltűnik, az nonszensz, lehetetlen” – mondta.

Varga Mihály szólt arról is, hogy a munkahelyek megmaradásával számolnak a kiskereskedelemben, mivel több felmérés szerint is jelentős létszámhiány van az ágazatban: a foglalkoztatási szolgálat számai alapján 2500 üres álláshely van a kereskedelmi szektorban.