A Belügyminisztérium által jegyzett, 2018-ig tartó, új program célja a közpénzekkel való gazdálkodás átláthatóbbá tétele, a hatósági eljárások fejlesztése, valamint az üzleti élet tisztaságát elősegítő szabályozás kialakítása. „A program a közszféra, az állami tulajdonú vállalatok és a versenyszféra, illetve a társadalom egésze számára fogalmaz meg célokat, valamint támaszkodik és számít a közigazgatás és a civil társadalom intenzív együttműködésére” – olvasható a program bevezetőjében.
A tervezet a közbeszerzésekkel kapcsolatban kiemeli, hogy készül az új közbeszerzési törvény, amelynek koncepcióját a kormány tavaly novemberben már elfogadta. Ebben az eljárások elektronizálásának kiterjesztését javasolja. Ez a megoldás – azon felül, hogy jelentősen csökkenti az adminisztrációs terhet – gyorsítja, átláthatóbbá teszi az eljárásokat, megkönnyíti az ellenőrzést és csökkenti a korrupciós kockázatokat.
A program tervezete a korrupció további csökkentését várja a „nyílt szerződés” (open contracting) kötelezővé tételétől. Ennek keretében a közbeszerzési ajánlatkérők egy központi honlapon – a nyilvánosság számára kötelezően – elérhetővé tennék a pályázati kiíráson túl a beérkezett összes ajánlatot, valamint az ajánlatok elbírálását követően megkötött szerződéseket is. Amennyiben a közbeszerzési szerződést az állami szerv nem teszi elérhetővé a honlapon, úgy az érvénytelennek minősül.
A tervezet szövege szerint az intézkedés bevezetéséhez a jogszabály-módosításon túl informatikai fejlesztés – felhasználóbarát honlap kialakítása – is szükséges.
A költségvetési szervek és állami vállalatok kapcsolatának átláthatóságát vizsgálva a program megállapítja: a honlapokon kötelezően közzéteendő adatok és dokumentumok körének korszerűsítésén túlmenően felül kell vizsgálni a közérdekű adatok elektronikus közzétételének részletszabályait is. A közzétételi listákon szereplő adatokról pedig mintákat kell készíteni, amelyek használatát jogszabály teszi kötelezővé.
Miután a korrupciós cselekmények egyik jellemzője a legális jövedelemmel nem igazolható vagyongyarapodás, ezt vagyonnyilatkozatok készítésével akadályozza az állam. A jelenlegi törvények alapján azonban a vagyongyarapodás vizsgálata nem kötelező. A lefolytatásra jogosult személy – az érintett meghallgatását követően – dönthet úgy, hogy nem folytatja le az eljárást, mert a meghallgatás során hitelt érdemlően tisztázódtak a vagyongyarapodás körülményei.
A programtervezet szerint a vagyonnyilatkozathoz kapcsolódó kötelezettségekkel kapcsolatban indokolt megvizsgálni annak a lehetőségét, hogy az érintett valamilyen munkajogi következménnyel számolhasson.
Ilyen lehet például az illetménye bizonyos részének a visszatartása. A vagyonnyilatkozat ellenőrzését pedig kötelező legyen elrendelni az érintett meghallgatása nélkül is.
