Pierre Moscovici, az Európai Bizottság gazdasági és monetáris ügyekért felelős biztosa szerint az eurócsoport elfogadta a görög kormány javaslatait, így elhárult az azonnali krízis veszélye. A konferenciabeszélgetést követően az eurócsoport nyilatkozatot tett közzé, amelyben az Európai Bizottság pár órával korábbi szóhasználatával élve a pénzügyminiszterek úgy fogalmaznak, hogy az Athén által javasolt reformintézkedések listája a korábban trojkának nevezett intézményi hármas, az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint „kellőképpen átfogó, hogy megfelelő kiindulópontként szolgáljon” a mentőcsomag és a hozzákapcsolt reformprogram soron következő felülvizsgálatának lezárásához.
A reformprogram végrehajtását a most már csak „intézményekként” aposztrofált trojka ellenőrzi rendszeres felülvizsgálatok keretében, amelyek sikeres lezárásával Athén a mentőcsomag újabb és újabb szeleteihez juthat hozzá. Jeroen Dijsselbloem, az eurócsoport elnöke az Európai Parlamentben tartott keddi meghallgatásán ismét világossá tette, hogy az a meghosszabbítással sem változik, hogy Athén csak akkor juthat további pénzhez, ha sikeresen lezárja soron következő felülvizsgálatot.
Christine Lagarde, az IMF főigazgatója a Jeroen Dijsselbloemnak küldött levélben arra az álláspontra helyezkedett, hogy a görög javaslat átfogónak átfogó ugyan, de nem különösebben részletes. A korábbi francia pénzügyminiszter szerint a görög lista elégséges, hogy Athén további támogatást kapjon, de a többi között számos kulcsfontosságú területen sem tartalmaz kellő biztosítékokat arra vonatkozólag, hogy a görög kormány végre is hajtja a felvázolt intézkedéseket.
Az Európai Központi Bank elnöke, Mario Draghi hasonló tartalmú levelet küldött Dijsselbloemnak, nyomatékosítva, hogy az Athén által javasolt intézkedések valóban több ponton eltérnek az eredeti programban foglaltaktól, és ezek fiskális hatását a részletek ismeretének hiányában egyelőre nem lehet megbecsülni, és ezt majd a felülvizsgálat folyamán kell megtenni.
Az eurócsoport nyilatkozata szerint a pénzügyminiszterek megállapodtak, hogy a mentőcsomag legfeljebb négy hónappal való meghosszabbításáról szóló formális döntés meghozatala érdekében megteszik az ehhez kellő tagállami lépéseket. Németországban előreláthatólag pénteken dönthetnek erről.
„Úgy vélem, hogy ez jó kompromisszum, egyrészt tiszteletben tartja a görög nép által kifejezett szándékot, másrészt az Európai Unió szabályait is – mondta a megállapodásra reagálva Francois Hollande francia államfő. – Görögországnak a következő hetekben be kell bizonyítania, hogy betartja a kötelezettségvállalásait” – tette hozzá.
Hollande egyben ígéretet tett arra, hogy miután „Franciaország mindig betartotta a vállalásait, most is be fogja”.
Egy brüsszeli forrás kedden jelezte, hogy a francia költségvetési tervezetről szóló brüsszeli álláspont nyilvánosságra hozását péntekről március elejére halasztották, annak érdekekében, hogy a döntés „ne zavarjon bele a görög dossziéba”.
Az Európai Bizottság a tárgyalás előtt azt közölte, hogy elég átfogó és jó kiindulópont lehet a Görögországnak folyósított segítség és az ahhoz kapcsolódó reformprogram soron következő felülvizsgálatának lezárásához az a lista, amelyet az athéni kormány készített tervezett intézkedéseiről.
Pierre Moscovici, valamint Valdis Dombrovskis euróért felelős alelnök közös levélben juttatta el a bizottság álláspontját Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszternek, az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő eurócsoport elnökének.
„Bizakodásra ad okot, hogy az adóelkerülés és a korrupció elleni fellépés keretében a görög kormány az adó- és vámügyintézés, valamint a közigazgatás korszerűsítése mellett kötelezte el magát” – emelt ki egy példát a listáról a Moscovici és Dombrovskis, tudatva, hogy az eurócsoport döntésének értelmében a pontos intézkedéseket április végéig véglegesítik.
A levél tanúsága szerint a bizottság a jövőben is technikai segítséget nyújt Athénnak az intézkedések gyakorlati megvalósításához. A brüsszeli testület ugyanakkor figyelmezteti is a görögöket: a múlt héten az eurócsoportban kötelezettséget vállaltak arra, hogy nem alakítanak vissza korábbi strukturális reformokat, és nem hoznak olyan egyoldalú döntést, amely veszélyeztetné a költségvetési célokat, a gazdasági kilábalást és a pénzügyi stabilitást.
A takarékossági intézkedéseket, és a reformprogramot határozottan elutasító Sziriza vezette új görög kormány a múlt héten abban állapodott meg az ország legnagyobb hitelezőivel, hogy meghosszabbítják a reformprogramot, kihasználva az abban rejlő rugalmasságot, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kormány az intézményekkel egyeztetve bármilyen elvárt intézkedést kicserélhet a programban, feltéve, hogy a helyette javasolt lépés költségvetési hatása azonos.
A Deutsche Institut für Wirtschaftsforschung (DIW) úgy véli, hogy Görögországnak már a nyáron egy harmadik pénzügyi mentőcsomagra is szüksége lesz. Marcel Fratzscher, a német gazdaságkutató intézet elnöke kedden úgy nyilatkozott, hogy Görögországnak a következő három évben 30-40 milliárd euró finanszírozási hiánnyal kell szembenéznie.
Görögország 2010 óta két mentőcsomag keretében 240 milliárd euró támogatást kapott az EU-tól, az IMF-től és az Európai Központi Banktól, hogy elkerülje az államcsődöt. A DIW elnöke szerint a korrupció leküzdésének, az adóbevételek növelésének és a bürokrácia leépítésének kell prioritást kapniuk a reformok során, de a szociális kiadások növelése sem gyengíti a reformokat, sőt erősíti legitimitásukat és növeli a siker esélyeit. A reform csak akkor lehet sikeres, ha a görög kormány választási ígéreteinek legalább egy részét be tudja váltani – hangsúlyozta Marcel Fratzscher.
