Ez a devizaper mindent boríthat hazánkban

Sorjáznak a magyar hitelperek Luxembourgban, az egyik mindent felboríthat.

Ennél is nagyobb változásokat hozhat a Banif Plus Bank névre keresztelt eset. Az ügy legfontosabb felvetése számos, a bankjával pereskedő magyar hitelfelvevő számára ismerős lehet. A kérdés ugyanis voltaképpen abban áll: minek is számít pontosan az a pénzügyi konstrukció, amit az elmúlt évtizedben devizakölcsönként ismert meg a hazai lakosság? Az ügyletek csupán hitelnyújtásról szóltak, vagy egyúttal devizapiaci befektetésről is? Ha ugyanis a devizakölcsön befektetés, akkor szóba jöhetnek az EU befektetővédelmi rendelkezései. Ezek az előírások pedig arra kötelezik a befektetési vállalkozást – adott esetben a bankot –, hogy derítse ki, ügyfele – vagyis az adós – tisztában van-e a kiválasztott szolgáltatás – a devizahitel – főbb jellemzőivel. Amennyiben pedig a vállalkozás úgy ítéli meg, hogy az adott pénzügyi konstrukció nem megfelelő a fogyasztó számára, akkor erre kifejezetten fel kell hívnia a figyelmet. Az ügyet az unió elé terjesztő Ráckevei Járásbíróság azt szeretné megtudni, hogy semmisek-e a devizahitel-szerződések, ha az ilyen tartalmú tájékoztatás annak idején, a megállapodások megkötésekor elmaradt.

Az uniós joggyakorlatot ismerő hozzáértők szerint az ügy egészen sajátos folyamatot indíthat el. Elképzelhető ugyanis, hogy Luxembourgban olyan megoldásra jutnak, amelyből a magyar devizahitel-szerződések semmissége is levezethető. Egy ilyen uniós bírósági határozat pedig akár a feje tetejére is állíthatja a rendeződni látszó hazai viszonyokat, a bankok elszámoltatását. A döntést ráadásul nem csak itthon okozhat földindulást, hanem a devizahitelgondokkal küzdő környező országokban is.

Az Európai Bíróság előtt persze nem ismeretlen a magyar hitelezési gyakorlat, az uniós fórum már a múlt évben is több honi kölcsön-üggyel foglalkozott. A legnagyobb visszhangot kétség kívül a Kásler házaspár OTP ellen indított pere kapta: az eset tavalyi április luxembourgi elbírálása után a hitelfelvevők itthon tulajdonképpen megnyerték perüket. A kinti és a hazai bírósági döntések utóbb – többé-kevésbé – az adósmentő, az elszámolási és a forintosítási törvény alapjául is szolgáltak.

Nem hagyható ki a felsorolásból – a Kásler-per előtt lezáruló – úgynevezett Sebestyén-ügy sem. Ebben egy nyugdíjas hitelfelvevő szegült szembe a bankkal. Az eset kapcsán meghozott luxembourgi döntésből például olyan nagy jelentőségű megállapításokat lehetett kiolvasni, mint hogy az általános tájékoztatás nem teszi tisztességessé az elfogadhatatlan szerződéses feltételt. Hasonló közléseket korábban nemigen lehetett hallani idehaza.