Augusztusban zárhatják be a 31 veszteséges magyarországi Tesco áruházat. Megírtuk, a bejelentett 13 üzleten kívül akadnak még olyan egységek a láncnál, amelyek áldozatául eshetnek az angliai anyavállalat globális karcsúsító programjának. Úgy értesültünk, itt tartózkodnak hazánkban a londoni központ képviselői, és áruházról áruházra járva vizsgálják a magyar leányvállalat működését, ezen belül is például az éppen aktuális akciókat. Erre korábban nem volt példa – mondta lapunknak egy áruházvezető.
Hozzátette, biztosat senki nem tud a 31 veszteségesen működő áruház további sorsáról, szavai szerint ugyanis az angolok döntésére várnak a magyarországi vezetők is. Tájékoztatása szerint ugyanakkor a szóban forgó egységek – hasonlóan a néhány napon belül lakat alá kerülő boltokhoz – a kezdetektől nem működnek eredményesen, mert többségüket olyan helyen nyitották, ahol a vásárlóerő nem tartja el az üzletet, vagy a közelben több multinacionális hálózat egysége is megtalálható. Az agresszív piaci terjeszkedés jegyében megnyitott áruházak között akadnak fővárosi és vidéki egységek is.
A vállalati bennfentestől azt is megtudtuk, hogy a Tesco Globál Áruházak Zrt. a múlt év márciusától idén márciusig tartó 2014-es üzleti évének utolsó harmadában jobb forgalmat produkál, mint egy éve. Ez is arra utal, hogy kevésbé a kormány döntései, sokkal inkább a Nagy-Britanniában elkövetett könyvelési csalás következtében kialakult profitveszteség kordában tartása indokolja a bezárásokat.
Az anyavállalat londoni központja a napokban pontosította a cég átalakításáról szóló terveket. E szerint elsősorban a diszkontok által elcsábított vásárlókat célozzák meg a jövőben, ennek részeként árcsökkentést és a szolgáltatások színvonalának javítását ígérték. Listázták azt a 43 angliai boltot is, amelyeket bezárnak veszteséges működésük miatt. Az anyaországban törölték további 49 új nagyáruház felépítésének tervét is, és mintegy kétezer dolgozótól válnak meg. Eközben úgy tűnik, visszavonulót fújt a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete abból a kommunikációs stratégiából, amely a kormányt teszi felelőssé a bezárásokért.
A korábban szocialista képviselőként is ismert Sáling József elnök néhány napja a vasárnapi pihenőnap várható hatásai kapcsán úgy nyilatkozott, hogy a többezres leépítésekről szóló aggodalmak olyan politikai akció részei, amelyekkel „az embereket próbálják kicsit lázítani”. Mint mondta, nem örül ennek, mert a vasárnapi pihenőnapot csak riogatásra használják az ellenzéki pártok. Az ellentmondásokat tetézi, hogy a Tesco a dolgozóknak kiküldött levelében azt írta, a vasárnapi munkavégzés tilalmát elrendelő törvény miatt nem lesz elbocsátás.
Azt, hogy nem a vasárnapi zárva tartás, a megemelt élelmiszerlánc-felügyeleti díj, valamint a kétévnyi veszteséges működést követő korlátozás miatt küldenek el dolgozókat a Tescónál, az is bizonyítja, hogy a korábban bejelentett 570 munkavállaló helyett mostanra kiderült, mindössze mintegy 70 érintettnek nem jut hely a lánc más üzleteiben. Rajtuk kívül néhány tucatnyian maguk mondtak fel a cégnél, illetve úgy tudjuk, piaci versenytársak csábították el őket.
Vagyis több mint négyszázan vannak, akiknek mégis akad új álláshely a multilánc hazai hálózatában. Igaz, azok között, akiknek új munkát ajánlottak fel más egységekben, akadnak olyanok, akiknek a munkába járás költsége magasabb lesz, mint eddig, azaz kevesebb pénzből, átlagosan százezer forint alatti összegből kell megélniük a jövőben. Más kérdés, hogy a munkavállalói szakszervezetek és a vállalat mára tervezett megállapodásának létrejötte attól is függ, írásba foglalja-e a Tesco, hogy az eredetileg a leépítéssel érintett dolgozók kétharmadának valóban lesz másik állása a cégnél.
Úgy értesültünk, ez egyelőre nem szerepel a megállapodás szövegében, az erre vonatkozó ígéretek eddig csupán szóban hangzottak el. A szakmabeliek arra már többször felhívták a figyelmet, hogy több mint kétezer betöltetlen állás van a magyarországi kereskedelemben, ezért nem valószínű, hogy az elbocsátandó dolgozók tömegesen maradnának megélhetés nélkül.
