Az elmúlt két év alatt, 2013–14-ben a magyar gazdaság mintegy 5 százalékkal bővült, aminek mintegy fele a jegybanki alapkamat 24 hónapon keresztül végzett folyamatos csökkentésének és a Növekedési hitelprogramnak köszönhető – jelentette ki.
A változatlan feltételekkel folytatódó Növekedési hitelprogram idei évi mintegy 500 milliárd forintos keretösszegén felül az MNB Monetáris Tanácsa további 500 milliárd forintot különített el az új Nhp+ konstrukcióra – derül ki a Magyar Nemzeti Bank szerdai sajtótájékoztatóján kiadott anyagból.
Az új konstrukció keretében az MNB a likviditásnyújtáshoz kapcsolódóan korlátozott ideig korlátozott mértékben és összegben hitelkockázatot vállal át a hitelintézetektől. A vállalkozásoknak szóló új konstrukció március 16-án indul.
Matolcsy György elmondta: a Növekedési hitelprogram meghatározó szerepet játszott abban, hogy a vállalati, ezen belül a kis- és középvállalati hitelezés évek óta tartó nagymértékű visszaesése 2013-ban megállt. Elmondta: az Nhp-vel, illetve az Nhp+-szal 1000 milliárd forint áll majd rendelkezésre a kis- közepes cégek finanszírozására idén, a két programmal együttesen a hitelezhető kkv-k 50-60 százaléka érhető el.
Nagy Márton, az MNB ügyvezető igazgatója elmondta: a bankok kockázatvállalási magatartása még nem változott meg, a Növekedési hitelprogramon kívüli hitelezést túlzott óvatosság jellemzi annak ellenére, hogy a jegybank jelentősen csökkentette az alapkamatot. A hitelképes vállalkozások jelentős része nem jut finanszírozáshoz az Nhp keretében, a programon kívül pedig csak rövid futamidőn, magas kamatok mellett kap hitelt – tette hozzá.
Rámutatott: a központi bank szükségesnek tartja e vállalkozások hitelhez jutásának elősegítését, amit a hitelprogram kibővítésével érhet el. Az MNB a likviditásnyújtáshoz kapcsolódóan a kkv-k hitelezési kockázatának egy részét korlátozott mértékben és korlátozott ideig átvállalja a hitelintézetektől – tette hozzá.
A jegybanki háttéranyagból kiderült: a Magyar Nemzeti Bank az Nhp+ konstrukcióban 500 milliárd forintos keretösszeget bocsát a hitelintézetek rendelkezésére. Az Nhp+ keretében a jegybanktól igénybe vett 0 százalékos refinanszírozási hitelek ugyanúgy kis- és középvállalkozások hitelezésére fordíthatók, maximum 2,5 százalékos kamatláb mellett.
Az új hitelprogram azonban kiegészül egy fontos feltétellel annak érdekében, hogy az Nhp-ból kiszoruló vállalatok hitelpiaca is normalizálódjon. Az Nhp+ keretében megkötött hitelszerződéseknél az MNB a hitelezési veszteségek 50 százalékát átvállalja a hitelintézetektől, de legfeljebb öt évig és évente legfeljebb az egyes hitelintézetek által az e konstrukció keretében fennálló hitelportfólió 2,5 százalékának erejéig.
Az Nhp+ keretében nyújtott forintlikviditás minden hitelintézet számára azonos feltételek mellett érhető el. Ezzel a jegybank arra ösztönzi a kereskedelmi bankokat, hogy a csökkenő hitelkockázati költségek hatására ne csak a jó, hanem a kkv-k nagyobb részét kitevő közepes hitelképességű kis- és közepes cégeknek is fix kamatú, hosszú futamidejű finanszírozást nyújtsanak. A nemzeti bank várakozása szerint ezzel a hitelképes kkv-k jelentős hányada számára eltűnnek a hitelhez jutási korlátok, amelyek akadályozták őket tevékenységük bővítésében.
A tájékoztató anyag szerint mivel Magyarországon még csak kialakítás alatt áll a – kkv-hitelek csomagban értékesítését lehetővé tevő – értékpapírosítási piac szabályozása, az MNB számára nincsenek adva a feltételek más, fejlett országok jegybankjai által alkalmazotthoz hasonló eszközvásárlási program elindításához. Az MNB ezért nem tudja és nem is akarja megkerülni a hitelintézeti rendszert; az Nhp+ révén, a hitelintézetek közvetítésével igyekszik enyhíteni a kkv-hitelezés zavarain.
A 2015 végéig tartó Nhp és Nhp+ együttesen 1000 milliárd forintos összege az MNB átmeneti, célzott monetáris politikai eszköze, mely a kkv-hitelpiac torzulásait korrigálja.
Egy kérdésre Matolcsy György kiemelte: a központi bank nagyon jó eredménynek tartja, hogy tavaly stagnált az államadósság GDP-arányos mértéke. Uniós összehasonlításban ez kifejezetten kedvező, mert számos országban romlott az arány tavaly, és több eurózónás államban 100 százalék fölött van ez a mutató, szemben a magyar 77,3 százalékos aránnyal – mutatott rá a Magyar Nemzeti Bank elnöke.
