Az új hitelprogram azonban kiegészül egy fontos feltétellel annak érdekében, hogy az Nhp-ból kiszoruló vállalatok hitelpiaca is normalizálódjon. Az Nhp+ keretében megkötött hitelszerződéseknél az MNB a hitelezési veszteségek 50 százalékát átvállalja a hitelintézetektől, de legfeljebb öt évig és évente legfeljebb az egyes hitelintézetek által az e konstrukció keretében fennálló hitelportfólió 2,5 százalékának erejéig.
Az Nhp+ keretében nyújtott forintlikviditás minden hitelintézet számára azonos feltételek mellett érhető el. Ezzel a jegybank arra ösztönzi a kereskedelmi bankokat, hogy a csökkenő hitelkockázati költségek hatására ne csak a jó, hanem a kkv-k nagyobb részét kitevő közepes hitelképességű kis- és közepes cégeknek is fix kamatú, hosszú futamidejű finanszírozást nyújtsanak. A nemzeti bank várakozása szerint ezzel a hitelképes kkv-k jelentős hányada számára eltűnnek a hitelhez jutási korlátok, amelyek akadályozták őket tevékenységük bővítésében.
A tájékoztató anyag szerint mivel Magyarországon még csak kialakítás alatt áll a – kkv-hitelek csomagban értékesítését lehetővé tevő – értékpapírosítási piac szabályozása, az MNB számára nincsenek adva a feltételek más, fejlett országok jegybankjai által alkalmazotthoz hasonló eszközvásárlási program elindításához. Az MNB ezért nem tudja és nem is akarja megkerülni a hitelintézeti rendszert; az Nhp+ révén, a hitelintézetek közvetítésével igyekszik enyhíteni a kkv-hitelezés zavarain.
A 2015 végéig tartó Nhp és Nhp+ együttesen 1000 milliárd forintos összege az MNB átmeneti, célzott monetáris politikai eszköze, mely a kkv-hitelpiac torzulásait korrigálja.
Egy kérdésre Matolcsy György kiemelte: a központi bank nagyon jó eredménynek tartja, hogy tavaly stagnált az államadósság GDP-arányos mértéke. Uniós összehasonlításban ez kifejezetten kedvező, mert számos országban romlott az arány tavaly, és több eurózónás államban 100 százalék fölött van ez a mutató, szemben a magyar 77,3 százalékos aránnyal – mutatott rá a Magyar Nemzeti Bank elnöke.
