Nem csökkent, de nem is nőtt tavaly az államadósság bruttó hazai termékhez (GDP) mért aránya – ez derült ki a Magyar Nemzeti Bank tegnap publikált előzetes számaiból. Az adatok szerint a tavalyi és a 2013-as év végén is 77,3 százalék volt az arány. A forintban kifejezett adósság viszont nőtt: 1436 milliárddal lett több, mint egy évvel korábban volt, így az év végén 24 521 milliárd forintot tett ki. A növekedést azonban ellensúlyozta, hogy a gazdaság a várakozásokat meghaladó mértékben, három és fél százalékkal bővült 2014-ben.
Az államadósság alakulásában jelentős szerepet játszott az árfolyam mozgása. A forint gyengülése miatt csak az év utolsó három hónapjában 142 milliárd forinttal emelkedett meg a tartozás. Ez azt jelenti, hogy az adósság csaknem fél százalékpontos növekedése vezethető vissza a magyar fizetőeszköz gyengülésére. A negyedik negyedévben a forint másfél százalékkal gyengült az euróval szemben. A forintárfolyam alakulása azért van nagy hatással az adósságra, mert annak mintegy harmada külföldi fizetőeszközben áll.
Ezek egyébként még nem a végső számok, a végleges GDP-adatokat ugyanis 2015 márciusában közli a Központi Statisztikai Hivatal, ezért a pontos adósságadatot is később, március 31-én publikálja a jegybank.
A lapunknak nyilatkozó szakértők szerint az adósság alakulása megfelel az alaptörvény azon kitételének, hogy az adósságnak alacsonyabbnak kell lennie az előző év végi aránynál. Ez azért lehetséges, mert a tartozást ebben az esetben változatlan árfolyamon kell számolni, márpedig a forint gyengülése 2014 egészében 530 milliárd forinttal növelte meg a tartozást. Vagyis változatlan árfolyamon számolva az adósság a GDP-nek körülbelül a 75,6 százalékát tenné ki.
A Nemzetgazdasági Minisztérium az adatokra reagálva megjegyezte, míg 2002 és 2010 között 55,1-ről 80,9 százalékra nőtt, vagyis évente átlagosan 3,2 százalékponttal emelkedett az államadósság GDP-hez mért aránya, addig az utóbbi négy évben, 2014 végére 3,6 százalékponttal, 77,3 százalékra mérséklődött. A tárca szerint a kormány számos intézkedést hozott az adósságcsökkentés érdekében: a költségvetés hiányát 2011 óta három százalék alatt tartja, és sikerült csökkentenie az adósság finanszírozási költségeit.
Az adósság szerkezete is átalakult tavaly. A devizaarány 2014-ben csökkent, és idén nem várható piaci devizakötvény-kibocsátás a nemzetközi piacokon, a lejáró kötvényeket forintból finanszírozza az állam, így tovább csökkenhet a devizában jegyzett adósság aránya. A belföldi tulajdonban lévő papírok aránya a 2013. évi 46-ról 48 százalékra emelkedett, ezen belül tíz százalékra növekedett a lakosság részesedése az adósság finanszírozásában. A tárca azt is megjegyezte, hogy ma már olcsóbban lehet megújítani a lejáró tartozásokat, 2010 óta a rövid hozamok az öt százalék fölötti szintről 1,6 százalék közelébe, a hosszú hozamok pedig a hét százalék fölötti szintről három százalék közelébe csökkentek.
