Franciaországban viszont nagy a nyugtalanság, mert még élénken él az emlékezetben a 2009-es válság, amikor a kereslet drámai visszaesése az árak 30 százalékos csökkenésében csapódott le. Így aztán a második legnagyobb európai tejtermelő országban a termelők és szövetkezetek is azt az álláspontot képviselik, hogy csak akkor növelik a termelést, ha kereslet mutatkozik termékeikre. Sőt, Párizs azt követeli, hogy az Európai Unió hozzon létre egyfajta mechanizmust a deregulált piacokon kialakuló esetleges túltermelési válságok kezelésére. Bár ezt a francia indítványt Olaszország és Lengyelország is támogatja, Brüsszelben meglehetősen nagy ellenállásba ütközik. Annál inkább is, mivel február eleje óta jelentősen emelkedtek az árak, a tejpor például tonnánként 500 euróval, 2350 euróra drágult.
A tej- és tejtermékek árát több tényező is növeli: az év elején Európában visszafogták a termelést a kvótatúllépés miatti bírságok elkerülése végett, az euró értékének csökkenése támogatja az európai tejtermékek iránt mutatkozó külföldi keresletet, miközben Új-Zélandon szárazság nehezíti a termelők életét. Az európai tejtermelőket sújtó orosz embargó miatt előbb ugyan estek az árak és a sokan legrosszabbtól tartottak, mostanra azonban kifutott ennek a hatása. Így Phil Hogan, az Európai Bizottság mezőgazdaságért felelős tagja február végén nyugodtan mondhatta, hogy jelenleg „nincs semmilyen probléma” a tejárakkal. Az EU 28 tagállamában 2014-ben 151 milliárd liter tejet termeltek. Az országok listáját Németország vezeti több mint 30 milliárd literrel, majd Franciaország következik 23 milliárd literrel, Nagy-Britannia (14 milliárd liter), Hollandia, Olaszország és Lengyelország. Az Európai Bizottság arra számít, hogy idén 1,2 százalékkal, jövőre pedig 0,6 százalékkal növekedik a termelés.
