Tóth Imre kiemelte, hogy a tagozat tagvállalatai több területen visszaeséssel számolnak, például az építőiparban több projekt megvalósítása szünetel, visszaesett az orosz igény, nincsenek új szerződések. A gyógyszeriparban a rubel árfolyamának ingadozása továbbra is gondot jelent, az első két hónapban 30-40 százalékkal is visszaeshet a Magyarországra érkező orosz turisták száma, és az Oroszországban kiadott uniós vízumok számának csökkenése sem kecsegtet sok jóval az év hátralévő részében – tette hozzá.
A kamara számítása szerint a magyar áruforgalom Oroszországba 15 százalékkal csökkent 2014-ben, ezen belül a magyar export 15-16 százalékkal, 510-520 millió dollárral mérséklődött 2013-hoz képest. Ezen belül a magyar ipari kivitelben 200 millió dollár volt a visszaesés, a gépipar, a gyógyszeripar és az elektronikai szállításának csökkenésében mutatkozott meg, a magyar mezőgazdasági termékek kiszállítása Oroszországba 105 millió dollár körüli kiesést jelent.
Az orosz embargó miatt a magyar agrárgazdaságban árufelesleg jelentkezik, igaz, több sikeres kísérlet is van a többlet értékesítésére más piacokon – mondta Tóth Imre. A tagozat tiszteletbeli elnöke hangsúlyozta, hogy a magyar miniszterelnök és az orosz elnök budapesti találkozója kedvező folyamatot indított el a kétoldalú gazdasági kapcsolatokban, egyre több orosz gazdasági szereplő jelzi magyar termékek, szolgáltatások iránti igényét, elsősorban az élelmiszer-ipari feldolgozás területén.
Tóth Imre felhívta a figyelmet az orosz kormány 2020-ig szóló, több milliárd dolláros programjára az orosz élelmiszerimport kiváltására. Szerinte ebbe a programba magyar vállalkozások is bekapcsolódhatnak, elsősorban állattartó telephelyek létesítésével, rekonstrukciójával, vetőmagok és tenyészállatok szállításával, állattartási és állati termékek feldolgozását érintő technológiák értékesítésével.
Meg se kottyan az újabb embargó?
Vegyes vállalatokkal erősítenének a két ország kapcsolatán
Szakértő: Putyin látogatására nem mondhattunk nemet
A tagozat tiszteletbeli elnöke szerint a nagyszabású orosz programban a helyben megtermelt zöldségek feldolgozására és megőrzésére kiemelt figyelmet szánnak, és ez jelentős tároló- és hűtőház-kapacitás létesítését jelentheti, igény lehet melegházak kialakítására is, amiben magyar vállalatok szerepet kaphatnak. Magyar gyártási technológiát lehetne szállítani a tej- és sajtfeldolgozáshoz, komplex mezőgazdasági termelési rendszerek – kukorica, napraforgó, sörárpa – is eladhatóvá válhatnak az orosz piacon. A magyar mezőgazdasági talajmegmunkáló és betakarító géprendszerek, gépgyártás, gabonasilók is lehetőséget kaphatnak az orosz piacon.
Tóth Imre hangsúlyozta, hogy az április elején sorra kerülő orosz–magyar kormányközi bizottság ülésén kell meghatározni a magyar részvételi lehetőséget az orosz kormányprogramban. Hozzátette: a kormányközi kapcsolatok jók, ezt most „vállalkozói aprópénzre” kell váltani, az idei év talán egyik legfontosabb projektje lehet az orosz lehetőségek feltérképezése, az információk begyűjtése, a finanszírozás megteremtése. A tiszteletbeli elnök bízik abban, a magyar vállalkozásokban lesz annyi kezdeményezőkészség és kitartás, hogy a nehezebb helyzetben is a piacon maradjanak.
