Spanyolország mellett jelentős piaca még a mangalicának Japán, Szingapúr, Hongkong, valamint az Egyesült Államok, de a húsából készült termékek kaphatók több nyugat-európai országban is. Ezekre a piacokra azonban összesen jut annyi termék, mint egyedül Spanyolországba – mondja Tóth Péter. A Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének elnöke arról is beszámolt, hogy Magyarországon mintegy 9500 mangalicakoca van, és 60 ezer hízó. A hízókból mintegy 40 ezret háznál vágnak le, 20 ezret pedig a vágóhidakon. Évente mintegy 30 ezer sonka, 15 ezer lapocka és 10 ezer karaj kerül Spanyolországba. A teljes értékesítést figyelembe vége a hazai mangalica ágazatnak az éves árbevétele mintegy 12 milliárd forint.
Az elnök az ágazat számadatairól annak kapcsán beszélt, hogy egyesületének küldöttsége április 8-a és 13-a között Spanyolországban szakmai programon vesz részt. Ennek keretében rendezik április 9-én azt a konferenciát és árubemutatót Madridban, amelyen a Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete is bemutatkozik a spanyol szakmai közönségnek, megismerkedik spanyol feldolgozókkal, emellett pedig találkozik az Ibériában ibérico sertést (ez a spanyol megfelelője a mangalicának) tartók szövetségének képviselőivel. Ez azért fontos, mert Spanyolországban megjelentek olyan vélemények, amelyek szerint a magyar mangalica veszélyezteti a helyi tradicionális ibérico sertés piacát.
A spanyolországi konferenciára az egyesületet elkíséri Feldman Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára is. A szakpolitikus elmondta, hogy az elmúlt években a magyar mangalicatermékek olyan prémium árukká váltak, amelyeket a világnak egyre több országában keresnek. Kiemelte, hogy emiatt döntött úgy a szaktárca, hogy évente mintegy 100 millió forinttal támogatja a magyar mangalicatenyésztők bel- és külföldi promóciós tevékenységét, valamint a termékek minőségfejlesztését.
