Harmincmillió forintra emelnék a kártalanítási összeget

Emellett az MNB javasolja az Országos Betétbiztosítási Alap és a Befektető-védelmi Alap intézményi összevonását is.

MA
2015. 04. 07. 15:17
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Emellett javasolják az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) és a Befektető-védelmi Alap intézményi összevonását is. A tervezett módosítás lehetővé teszi, hogy a befektetők az Országos Betétbiztosítási Alapnál megszokott gyorsasággal jussanak hozzá a kártalanításukhoz.

Az MNB közleménye hivatkozik a befektetőkártalanítási rendszerekről szóló európai uniós irányelvre, amely szerint a tagállamok nemzeti szabályozásának biztosítania kell, hogy a befektetők legalább 20 ezer eurónak megfelelő összegű kártalanítási összegre legyenek jogosultak az irányelv által meghatározott esetekben. Hozzáteszik, hogy az irányelv ugyanakkor nem zárja ki olyan nemzeti szabályok alkalmazását, amelyek a befektetők számára nagyobb vagy átfogóbb biztosítást nyújtanak.

A jegybank szerint a betétbiztosítási és a befektetővédelmi garanciák közelítése, valamint az egységes szervezeti és irányítási struktúrából eredő előnyök kihasználása indokolja az OBA és a Beva intézményi összevonását.

A közlemény kitér arra, hogy az MNB kedden kezdeményezi a kormánynál és a kormányzó pártszövetség parlamenti frakcióinál a tőkepiacról szóló törvény  módosítását.

A jelenlegi törvények alapján az Országos Betétbiztosítási Alap a banki betétekért áll helyt, ügyfelenként 100 ezer euróig, a Befektető-védelmi Alap pedig a befektetésekre, a befektetési szolgáltatási tevékenységre nyújt védelmet, 20 ezer eurós összeghatárig. Az OBA-nak a kártalanítás megindításától 20 munkanap áll rendelkezésére a kifizetések teljesítésére. A Beva az elbírálástól számított 90 napon belül gondoskodik a jogosultnak járó összeg kifizetéséről.

Az MNB az MTI megkeresésére írásos válaszában kifejtette: az elmúlt időszakban több befektetési vállalkozásnál feltárt visszaélések és – a gyanú szerint – bűncselekmények egyértelműen azt mutatják, hogy a tőkepiacon is olyan kártalanítási összeghatárokra van szükség, amely a mostanihoz hasonló esetekben biztosíthatja a befektetések megtérülését, a befektetők fokozottabb védelmét és a pénzügyi rendszer stabilitását.

Egy magasabb kártalanítási összeg jogszabályi szintű meghatározása az egyik oldalon értelemszerűen feltételezi az ennek megfelelő forrás biztosítását, ami a tagokat érintő többletkiadást jelenthet. Mindez azonban nem jelent feltétlenül azonnali jelentős terhet a piac szereplőinek – véli a jegybank. Jogalkotási kérdés ugyanis az is, hogy a Beva kártalanítási alapját mennyi idő alatt volna célszerű feltölteni a megfelelő mértékűre.

Válaszában az MNB leszögezte: a tőkepiaci törvény módosításához – amennyiben azt a jogalkotó is támogatja – természetesen még jogszabály-előkészítési államigazgatási egyeztetések szükségesek.

A befektetőkártalanításra vonatkozó új szabályozás hatályba lépésének lehetséges időpontját firtató kérdésre a jegybanknál azt válaszolták: a jogszabály  mielőbbi hatályba lépéséhez kiemelt érdek fűződik, azonban ezt meg kell előznie a jogalkotási folyamatnak.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.