Emellett javasolják az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) és a Befektető-védelmi Alap intézményi összevonását is. A tervezett módosítás lehetővé teszi, hogy a befektetők az Országos Betétbiztosítási Alapnál megszokott gyorsasággal jussanak hozzá a kártalanításukhoz.
Az MNB közleménye hivatkozik a befektetőkártalanítási rendszerekről szóló európai uniós irányelvre, amely szerint a tagállamok nemzeti szabályozásának biztosítania kell, hogy a befektetők legalább 20 ezer eurónak megfelelő összegű kártalanítási összegre legyenek jogosultak az irányelv által meghatározott esetekben. Hozzáteszik, hogy az irányelv ugyanakkor nem zárja ki olyan nemzeti szabályok alkalmazását, amelyek a befektetők számára nagyobb vagy átfogóbb biztosítást nyújtanak.
A jegybank szerint a betétbiztosítási és a befektetővédelmi garanciák közelítése, valamint az egységes szervezeti és irányítási struktúrából eredő előnyök kihasználása indokolja az OBA és a Beva intézményi összevonását.
A közlemény kitér arra, hogy az MNB kedden kezdeményezi a kormánynál és a kormányzó pártszövetség parlamenti frakcióinál a tőkepiacról szóló törvény módosítását.
A jelenlegi törvények alapján az Országos Betétbiztosítási Alap a banki betétekért áll helyt, ügyfelenként 100 ezer euróig, a Befektető-védelmi Alap pedig a befektetésekre, a befektetési szolgáltatási tevékenységre nyújt védelmet, 20 ezer eurós összeghatárig. Az OBA-nak a kártalanítás megindításától 20 munkanap áll rendelkezésére a kifizetések teljesítésére. A Beva az elbírálástól számított 90 napon belül gondoskodik a jogosultnak járó összeg kifizetéséről.
Az MNB az MTI megkeresésére írásos válaszában kifejtette: az elmúlt időszakban több befektetési vállalkozásnál feltárt visszaélések és – a gyanú szerint – bűncselekmények egyértelműen azt mutatják, hogy a tőkepiacon is olyan kártalanítási összeghatárokra van szükség, amely a mostanihoz hasonló esetekben biztosíthatja a befektetések megtérülését, a befektetők fokozottabb védelmét és a pénzügyi rendszer stabilitását.
Egy magasabb kártalanítási összeg jogszabályi szintű meghatározása az egyik oldalon értelemszerűen feltételezi az ennek megfelelő forrás biztosítását, ami a tagokat érintő többletkiadást jelenthet. Mindez azonban nem jelent feltétlenül azonnali jelentős terhet a piac szereplőinek – véli a jegybank. Jogalkotási kérdés ugyanis az is, hogy a Beva kártalanítási alapját mennyi idő alatt volna célszerű feltölteni a megfelelő mértékűre.
Válaszában az MNB leszögezte: a tőkepiaci törvény módosításához – amennyiben azt a jogalkotó is támogatja – természetesen még jogszabály-előkészítési államigazgatási egyeztetések szükségesek.
A befektetőkártalanításra vonatkozó új szabályozás hatályba lépésének lehetséges időpontját firtató kérdésre a jegybanknál azt válaszolták: a jogszabály mielőbbi hatályba lépéséhez kiemelt érdek fűződik, azonban ezt meg kell előznie a jogalkotási folyamatnak.
