Az IMF szakértőinek január végi, magyarországi látogatása alapján készített jelentésben a valutaalap javított a magyar gazdaság növekedésére vonatkozó prognózisán: arra számítanak, hogy a bruttó hazai termék (GDP) 2014-es (előzetes adatok szerinti) 3,6 százalékos növekedése után 2015-ben 2,7, 2016-ban 2,3, 2017-ben pedig 2,2 százalékos GDP-növekedés várható. Az IMF tavaly októberi 7-i előrejelzése 2014-re 2,8 százalékos, 2015-re 2,3 százalékos bővülést jelzett előre.
A most közzétett jelentés megállapítja, hogy a magyar gazdasági teljesítmény erőteljesen növekedett a támogató gazdaságpolitikának és a javuló üzleti környezetnek köszönhetően. Hozzátették, hogy mérséklődött a gazdaság sebezhetősége a tartósan magas folyó fizetési mérlegtöbblet, valamint például a devizaalapú hitelek forintosítása miatt. Az eladósodottság mértéke azonban magas – hangsúlyozza dokumentum –, így a törlesztési terhek a külföldi finanszírozástól való erős függőséggel és a gazdaság magas nyitott devizapiaci pozícióival együtt továbbra is komoly kockázatot jelentenek.
A 2014-es költségvetési hiány kisebb lett a vártnál az erősödő gazdasági teljesítménynek köszönhetően emelkedő adóbevételek, valamint a hatékonyabb adóbeszedés miatt, amit csak részben semlegesített a kiadások növekedése. A GDP-arányos államadósság kevéssel 77 százalék alá csökkent. 2015-ben 2,7 százalékos költségvetési hiány várható, ami a viszonylag kedvező ciklikus feltételek ellenére is semleges költségvetési politikára utal, ezért a GDP-arányos államadósság csak szerény mértékben csökkenhet.
A GDP-növekedés mérséklődik az előrejelzés szerint, részben az alacsonyabb belső fogyasztás és a beruházások alacsonyabb növekedési üteme miatt. A lakossági fogyasztás az eladósodottság csökkenésének, a monetáris lazításnak és a növekvő foglalkoztatásnak köszönhetően az idén tovább növekszik. Az infláció továbbra is nagyon alacsony lesz a potenciálistól elmaradó gazdasági teljesítmény és az alacsony importárak miatt.
A növekedési kilátások az IMF jelentése szerint középtávon meglehetősen visszafogottak, mivel a fogyasztás bővülését a lakossági adósságarány további csökkentésének a szükségessége korlátozza, az üzleti környezet kihívásai pedig a beruházások növekedését hátráltatják. A munkaképes korú lakosság aktivitási aránya növekszik, de még mindig viszonylag alacsony. Mindezeket a növekedési buktatókat általános versenyképességi hiányosságok tetézik azzal együtt, hogy az ország még mindig nem tűnik elég vonzó terepnek a közvetlen külföldi befektetésekhez – írták.
Az IMF a jelentésében üdvözli a gazdaságpolitikai intézkedéseknek és a javuló üzleti kondícióknak köszönhetően létrejött erőteljes magyar gazdasági növekedést, felhívja azonban a figyelmet arra, hogy a növekedési kilátások középtávon meglehetősen korlátozottak a magas eladósodottságból és a külföldi finanszírozási forrásokra való túlzott mértékű támaszkodásból fakadóan a gazdaságot továbbra is veszélyeztető kockázatok miatt.
Az IMF ezért középtávon a sérülékenységek kiküszöbölésére és növekedés ösztönzésére összpontosító intézkedéseket javasol a gazdaságpolitika kiszámíthatóságának fokozásával, valamint az állam gazdasági szerepvállalásának a csökkentésével párhuzamosan.
Az IMF üdvözli a kormány törekvését a költségvetési szigor megerősítésére és a kedvező külső kondíciókra való tekintettel a korábbinál ambiciózusabb adósságcsökkentő erőfeszítésekre bátorítaná. Javasolja a költségvetés kiadási szerkezete hatékonyságának a javítására összpontosító növekedés-ösztönző program, valamint az adórendszer ésszerűsítésének a folytatását, beleértve a szektoriális különadók fokozatos megszüntetését is. További erőfeszítéseket tart szükségesnek az IMF az áfa-csalások felszámolása és a szociális támogatások elosztása terén.
A jelentés szerint a jegybank monetáris politikája nagyban hozzájárult a gazdasági teljesítmény javulásához. A tartósan dezinflációs folyamatok a monetáris lazítás óvatos folytatása mellett szólnak, különös tekintettel a lakosságnak a devizaárfolyam ingadozásokkal szemben ellenállóbbá vált pénzügyi helyzetére, valamint a külső kereslet gyengülésére. A jegybanknak azonban készen kell állnia a monetáris szigorításra – hangsúlyozta a jelentés –, mihelyt azt a külső kondíciók romlása szükségessé teszi. Az IMF egyúttal szükségesnek tartja a túlzott mértékű árfolyam ingadozások kivédéséhez és a pénzügyi stabilitás biztosításához szükséges mértékű devizatartalék fenntartását.
Az IMF üdvözölte a kormány kinyilvánított szándékát a bankokra kivetett különadók csökkentésére, aggodalmát fejezte ki viszont a növekvő állami szerepvállalás miatt a bankszektorban. Az IMF hangsúlyozta, hogy az ország növekedési potenciáljának teljes kiaknázásához átfogó szerkezeti reformok szükségesek. A foglalkoztatás növelésében elért eredményeket méltatva az IMF megjegyezte, hogy további erőfeszítéseket kell tenni a lakossági aktivitás fokozásában.
Az IMF meggyőződése szerint mindezek a javaslatok a versenyképességet és az üzleti környezetet javító egyéb intézkedésekkel együtt ösztönző hatással lesznek a beruházások növekedésére és a lakossági fogyasztás bővülésére támaszkodó gazdasági növekedésre.
