Az IMF szakértőinek január végi, magyarországi látogatása alapján készített jelentésben a valutaalap javított a magyar gazdaság növekedésére vonatkozó prognózisán: arra számítanak, hogy a bruttó hazai termék (GDP) 2014-es (előzetes adatok szerinti) 3,6 százalékos növekedése után 2015-ben 2,7, 2016-ban 2,3, 2017-ben pedig 2,2 százalékos GDP-növekedés várható. Az IMF tavaly októberi 7-i előrejelzése 2014-re 2,8 százalékos, 2015-re 2,3 százalékos bővülést jelzett előre.
A most közzétett jelentés megállapítja, hogy a magyar gazdasági teljesítmény erőteljesen növekedett a támogató gazdaságpolitikának és a javuló üzleti környezetnek köszönhetően. Hozzátették, hogy mérséklődött a gazdaság sebezhetősége a tartósan magas folyó fizetési mérlegtöbblet, valamint például a devizaalapú hitelek forintosítása miatt. Az eladósodottság mértéke azonban magas – hangsúlyozza dokumentum –, így a törlesztési terhek a külföldi finanszírozástól való erős függőséggel és a gazdaság magas nyitott devizapiaci pozícióival együtt továbbra is komoly kockázatot jelentenek.
A 2014-es költségvetési hiány kisebb lett a vártnál az erősödő gazdasági teljesítménynek köszönhetően emelkedő adóbevételek, valamint a hatékonyabb adóbeszedés miatt, amit csak részben semlegesített a kiadások növekedése. A GDP-arányos államadósság kevéssel 77 százalék alá csökkent. 2015-ben 2,7 százalékos költségvetési hiány várható, ami a viszonylag kedvező ciklikus feltételek ellenére is semleges költségvetési politikára utal, ezért a GDP-arányos államadósság csak szerény mértékben csökkenhet.
A GDP-növekedés mérséklődik az előrejelzés szerint, részben az alacsonyabb belső fogyasztás és a beruházások alacsonyabb növekedési üteme miatt. A lakossági fogyasztás az eladósodottság csökkenésének, a monetáris lazításnak és a növekvő foglalkoztatásnak köszönhetően az idén tovább növekszik. Az infláció továbbra is nagyon alacsony lesz a potenciálistól elmaradó gazdasági teljesítmény és az alacsony importárak miatt.
A növekedési kilátások az IMF jelentése szerint középtávon meglehetősen visszafogottak, mivel a fogyasztás bővülését a lakossági adósságarány további csökkentésének a szükségessége korlátozza, az üzleti környezet kihívásai pedig a beruházások növekedését hátráltatják. A munkaképes korú lakosság aktivitási aránya növekszik, de még mindig viszonylag alacsony. Mindezeket a növekedési buktatókat általános versenyképességi hiányosságok tetézik azzal együtt, hogy az ország még mindig nem tűnik elég vonzó terepnek a közvetlen külföldi befektetésekhez – írták.