Futószalagon követik egymást a Quaestor-ügyfelek ellen indított perek a Fővárosi Törvényszéken. Tegnap reggel például egy hetvenhét esztendős hölgy ügyével indult a nap, de még négy másik ügyet is beütemeztek a délelőttre.
A Quaestor felszámolója, a Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit (PSFN) Kft. által indított perben a felperes azt szeretné elérni, hogy a bíróság nyilvánítsa semmisnek az ügyféllel létrejött értékpapír-visszavásárlási szerződést. A felszámoló érvelése szerint ugyanis az egykori ügyfél jogosulatlan előnyhöz jutott azzal, hogy közvetlenül a cég bedőlése előtt, és az értékpapír lejárati ideje előtt vette ki a pénzét a vállalkozásból. Meglepő módon a felszámoló képviselője azonnal a per elhalasztását kérte, mondván, jelenleg is folynak vizsgálatok az ügyben, s ezeknek hatása lehet a per kimenetére is.
Az egykori ügyfél a per halasztásához nem járult hozzá, viszont az eljárás azonnali megszüntetését kérte arra hivatkozva, hogy egy szinte szó szerint ugyanilyen másik ügyben a bíróság el sem indította azt, mert nem tartotta megalapozottnak. Azt is elmondta, azért döntött a Quaestor-kötvény megvásárlása mellett, mert tudta, hogy bármikor ki tudja venni pénzét, ahogy erre idén március 6-án sor is került. A részletekről elmondta, iratokkal tudja bizonyítani, hogy a négyórás banki utalási időt figyelembe véve még 6-án meg kellett volna kapnia az összeget, a Quaestor azonban csak 9-én délután utalta a kérdéses, mintegy 2,4 millió forintot számlájára. Megemlítette, a kivett összeggel unokája egy nagyobb kiadását támogatta. Értetlenségét fejezte ki, hogy amíg a kisbefektetők ellen tucatszám indítja a PSFN a pereket, a legnagyobb, 3,8 milliárd forintos kifizetés ügyében nem kezdeményeznek jogi eljárást.
Érvelését alátámasztandó arra hívta fel a figyelmet, hogy évek adatsorai bizonyíthatják, azon a módon, ahogy ő kivette pénzét, nagyon sokan lejárat előtt szálltak ki a befektetésből, hiszen éppen ez volt a papír megvételének értelme: baj esetén azonnal pénzhez juthatnak. Egyúttal kezdeményezte, hogy a felperes gyűjtse össze a 2015. március 6. előtti két év forgalmi adatait, mert ezek bizonyítani fogják az általa elmondottakat. Ugyancsak kezdeményezte, hogy gyűjtse össze és tárja a bíróság elé, pontosan milyen körülmények között utaltak vissza 3,8 milliárd forintot a nemzeti kereskedőház számára. Nehezményezte, hogy bár idén április 22-én indította a felszámolási eljárást a PSFN, mégis csak most kezdeményezett pert ellene. Arra is felhívta a figyelmet, hogy – miután szerinte a PSFN kicsúszott a perindításra rendelkezésre álló 90 napos határidőből – jelentős kár érheti, amennyiben a bíróság a felszámolónak ad igazat. A tavasszal elfogadott Quaestor-törvény értelmében ugyanis teljes kártalanításra lenne jogosult, a kérelem beadásának június határidejéről azonban lecsúszott, hiszen ő már március elején kiszállt a vállalati kötvényből, arról pedig fogalma sem volt, hogy hónapokkal később perelni fogja a felszámoló.
A bíróság elrendelte az alperes által kért adatok beszolgáltatását, és november 11-re elnapolta a tárgyalást.
Az ügy kapcsán Kálmán-Pikó István, a Quaestor-károsultak egyik képviselője lapunknak elmondta, véleménye szerint megalapozatlan a kereset, illetve hogy sorstársa olyan érveket sorakoztatott föl a bíróság előtt, amelyek alapján a bíróság el fogja utasítani a felszámoló keresetét. Hozzátette, személyes tapasztalata, hogy szabályosan vette föl az ügyfél idő előtt a befektetését, s hogy ezt fogják igazolni a bekért adatok is. Persze akár az is elképzelhető, hogy elveszti a pert az ügyfél, azonban visszaperelheti az összeget, mondván, a felszámoló késedelmesen indította el a pert, s ő ezért kicsúszott a kártalanítási határidőből. Furcsának tartja, hogy egy olyan napi gyakorlat miatt perelik a kisbefektetőket, amely megszokott volt az üzletmenetben. Szó sem volt bennfentes információról, hiszen Tarsoly Csaba nem hozzájuk, hanem állami vezetőkhöz futott a csődveszély hírével. Tehát ahelyett, hogy a kisbefektetőket vonnák eljárás alá, inkább azt kellene vizsgálni, pontosan milyen körülmények között kapta vissza 3,8 milliárd forintját a külügyi tárca alá tartozó Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt.
A pártok közül a hírre reagálva a Jobbik ígéretet tett, hogy kormányra kerülése esetén elszámoltatja a Quaestor-ügy felelőseit és azokat, akik jelenleg hátráltatják az igazságszolgáltatást. Az Együtt szintén az MNKH felelősségét feszegeti, s bejelentette, ha a felszámoló nem vizsgálja ki a pénzkivétel mikéntjét, a párt feljelenti a kereskedőházat.