Megéri egyáltalán a repülőtéri vasút?

Egyáltalán nem tűnik pénzkidobásnak a kormány legújabb ötlete.

A kormány nemrégiben tette nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér kettes termináljának bekötését a Budapestet Szolnokkal és Debrecennel összekacsoló vasúti fővonalba. A cél nemcsak az, hogy a fővárosból könnyebben elérhetővé váljon hazánk legjelentősebb légikikötője, hanem hogy a kelet-magyarországi nagyvárosokból is egyszerűbb legyen eljutni Ferihegyre. A vonatok a ceglédi fővonalról Szemeretelep elágazástól repülőtéri iparvágány segítségével érhetik majd el a repülőtér második terminálját, majd onnan egy kanyarral térhetnek vissza a fővonalra. A régi egyes, valamint a kettes terminál közötti távolság, amit jelenleg csak közúton lehet megtenni, hat és fél kilométer.

A repülőteret jelenleg a 200E-s BKK-buszjárat köti össze Kőbánya-Kispest vasútállomással, ha valaki a tömegközlekedést választja, itt tud átszállni a belváros felé tartó hármas metróra. Akik azonban közvetlenül Budapest központjába kívánnak eljutni, azoknak most még marad a taxizás. A kétezres évek közepén történt némi előrelépés: Kóka János minisztersége idején adták át a repülőtér egyes terminálja melletti új vasútállomást. Csakhogy azóta – a Malév csődjének eredményeképpen – a korábban fapados járatok által használt terminált bezárták, és immár az összes légitársaság a vasúti kapcsolat nélküli második terminálról indítja gépeit.

1985: Megnyílik a Ferihegyi Repülőtér 2-es terminálja.

1999: Megnyílik a 2B terminál, Demján Sándor cége, a Trigránit veti fel, hogy legyen közvetlen vonat az új terminál, és a Nyugati pályaudvar között. Ekkor nyílt meg a szintén Demján érdekeltségébe tartozó Westend City Center a Nyugati térnél. A tervből viszont semmi nem lett.

2007: Megnyitották a Ferihegy 1-es terminállal szemben épített vasúti megállót. Most is működik, igaz, amikor éppen nem takarítják, elég szomorú képet fest.

2010: Ekkorra tervezte a Kóka János vezette szakminisztérium a kettes terminál vasútállomásának megnyitását. Semmi nem lett belőle.

2010: Egy terv szerint kínai segítséggel épülne gyorsvasút a kettes terminálra. A terv csendben „elfelejtődött”.

2012: Megszűnik a Malév, minden társaságot átterelnek a 2A és 2B terminálokra. Az egyesen a vasút megáll, menetrend szerinti utasszállító gépek nem.

2015: A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vizsgálta mások mellett a hármas metró Ferihegyig történő meghosszabbítását is. Úgy tűnik, nem ez a terv lesz a befutó.

Noha a Liszt Ferenc Repülőtéren tavaly 9,1 millió utas fordult meg (idén meglehet a 10 millió), ami jóval kevesebb Nyugat-Európa nagy légikikötőinél, de Közép-Kelet Európa hasonló forgalmú repterei közül már több is rendelkezik vasúti összeköttetéssel. Ilyen például 10,5 milliós forgalmat elkönyvelő Varsó vagy a 8,3 milliós utasszámot regisztráló bukaresti repülőtér, Prágában pedig most terveznek a magyarhoz hasonló fejlesztést – Csehország fő repülőterén tavaly 11,1 millió utazót számoltak össze.

Az általunk megkérdezett szakértő szerint ugyan még húszmilliós éves utasforgalmat is lehet autóbuszos összeköttetéssel kezelni, takarékos tervezéssel mégis megérheti az új vasútvonal felépítése. Ongjerth Richárd szerint a fejlesztéssel a repülőtér közvetlen belvárosi kapcsolatot kapna – a tervek szerint a vonatok az egyik pesti pályaudvarra futnának be –, csökkenne a forgalom a légikikötőhöz vezető gyorsforgalmi úton, ráadásul az idelátogató turistáknak is vonzóbb lehet a kényelmes vasúti transzfer, mint buszozni a Kispestig, majd felszállni az évtizedekkel ezelőtti állapotokat tükröző hármas metróra.

Kijelentette ugyanakkor azt is, hogy a vasút megépítésével önmagában nemigen lehet több turistát vonzani Ferihegyre, az utasok szemében a célpont kiválasztásánál sokadlagos szempont a repülőtér elérhetőségének módja, ha az egyébként megbízható és kulturált.

Az új, és egyébként valószínűleg több tízmilliárd forintból kialakítandó vasúti szolgáltatást szerinte úgy lehetne vonzóvá tenni, ha megfelelően reklámozzák, könnyen elérhető az utasoknak, valamint gyors és kényelmes eljutást kínál a belváros felé és vissza. Ongjerth Richárd szerint ugyan Budapesten nem ismeretlenek a szükségtelenül nagyzoló, megalomán fejlesztések, a meglévő vasútvonalhoz kapcsolódó fejlesztés várhatóan ésszerűbbnek tekinthető, mint az önálló vasútvonal vagy a metró meghosszabbítása.

Ahogy arról korábban az MNO is beszámolt, a kormány három tervet vizsgált arra, hogy a jövőben miként juthatnának el az emberek a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre: metróval, zárt pályás gyorsvasúttal vagy a meglévő hálózat kibővítésével. A hármas metró felújítása nemrég vált véglegessé, úgy tűnik, nincs szó repülőtéri hosszabbításról, és abból sem lett semmi, hogy a kínaiak építenek gyorsvasutat Ferihegyre.