Az elmúlt évek során egymás után születtek az olyan gázvezeték-építési tervek, amelyek megvalósulása révén Ukrajnát elkerülve juthatott volna orosz gáz Közép-Európába. Mostanra azonban teljes lett a csend az ilyen beruházások körül. Korábban Moszkva is erőteljesen ösztönözte az új szállítási útvonalak kiépítését, ám mostanság a Kreml is hallgat a korábban tervbe vett projektekről. A „szélcsend” mögött egy német–orosz háttéralkut lehet sejteni, amely arról szólhat, hogy az orosz állami gázmonopólium, a Gazprom megállapodott a német partnereivel a közép-európai gázszállítási útvonalak átrajzolásáról. Vagyis arról, hogy a régió Németországon keresztül kapja majd a földgázt az Ukrajnán keresztüli gázszállítások 2019-es leállítása után – állítják szakértők.
Hozzáértők szerint egyértelműen a háttér-megállapodás meglétére utal, hogy a Gazprom és üzletfelei eldöntötték, hogy megépítik az Északi Áramlat II. gázvezetéket. Miközben a már meglévő, évi 55 milliárd köbméteres szállítási kapacitással rendelkező Északi Áramlat I. szállítási teljesítménye még félig sincs kihasználva. Az Északi Áramlat mintegy 1200 kilométer hosszú, Oroszországot és Németországot közvetlenül összekötő földgázvezeték, amelynek két, egymással párhuzamosan futó ága a Balti-tenger alatt húzódik, kiindulási pontja Viborg, és egészen a németországi Greifswaldig tart.
A Gazprom orosz gázipari vállalat, a holland–brit Shell, a német E.ON és a BASF–Wintershall, az osztrák OMV és a francia Engie (korábbi nevén a GDF Suez) azt tervezi, hogy két új, a már meglévő vezetékpárral azonos, évi 55 milliárd köbméteres szállítási kapacitású vezetékkel bővíti az Északi Áramlatot. Az érintett hat cég vezetői szeptember elején írták alá az Északi Áramlat II. projekt részvényesi megállapodását.
Szakemberek szerint az is a német-orosz paktum létezésére enged következtetni, hogy a Gazprom a napokban bejelentette, hogy nagyjából a felére csökkenti az Oroszország és Törökország között megépíteni tervezett Török Áramlat földgázvezeték kapacitását. Ez a szállítási rendszer a dél- és közép-európai országok gázellátását is biztosította volna a török–görög határig kiépülő ágán, illetve az ahhoz csatlakozó Tesla nevű gázvezetéken keresztül, amely hazánkig szállította volna az orosz földgázt.
Alekszej Miller, az orosz óriáscég vezérigazgatója a közelmúltban azt közölte, hogy a Török Áramlat kapacitása a tervezett évi 63 milliárd helyett évi 32 milliárd köbméter lesz. A kapacitáscsökkentés nem érinti a török gázellátást, mert Törökország a megállapodás szerint évi 15 milliárd köbméter földgázt fog venni Oroszországtól, és az ezen felüli mennyiség juthat csak el Európába.
– A Török Áramlat szállítási teljesítményének a felezése mindenképpen értelmetlenné teszi a görög határtól Magyarországig futó Tesla vezeték kiépítését, mert évi néhány millió köbméter gáz szállításáért nem érdemes végrehajtani ekkora beruházást – nyilatkozta lapunknak Deák András György. A Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Intézetének munkatársa szintén úgy véli: nem kizárt, hogy létezik egy olyan terv, amely szerint a közép-európai régió a későbbiekben Németországon keresztül juthat majd az orosz gázhoz. Arról azonban nem szabad megfeledkezni, hogy az Északi Áramlat II. még csak tervekben létezik, és az első orosz–német gázvezeték körül sincs minden rendben. Az Európai Unió ugyanis továbbra is megköveteli a versenyjogi szabályok betartását, amelyek előírják, hogy a gázpiac szereplői azonos feltételekkel juthassanak földgázhoz a vezetékekből. – Ennek az előírásnak pedig az Északi Áramlat I. nem tesz minden tekintetben eleget – jegyezte meg a szakember.
A szakértő álláspontját alátámasztja, hogy Miguel Canete, az Európai Unió energiaügyi biztosa a napokban közölte, hogy az Európai Bizottság szoros figyelemmel követi majd az Északi Áramlat II. projektet. Canete leszögezte, hogy mint minden európai gázvezeték esetében, ennek a tervnek is tiszteletben kell tartania a közösségi szabályozást, csakúgy, mint a környezetvédelmi és a pályáztatási előírásokat.
Emlékezetes: a meg nem valósuló közép-európai gázvezetéktervek között szerepel a Tesla mellett az uniós Nabucco, az orosz Déli Áramlat, a magyar kormány által favorizált AGRI (Azerbajdzsán– Grúzia–Románia Interconnector), a szlovákok által ajánlott, ugyancsak a Török Áramlathoz csatlakoztatni tervezett Eastring (Keleti Gyűrű) nevű gázszállító útvonal, illetve az Adria gázvezeték, amely az adriai Krk szigetére tervezett, cseppfolyósított gázt légneművé visszaalakító termináltól szállíthatna gázt Magyarországra.
