Migráció: miért fenyegeti Európát a Száhel-övezet instabilitása?
Az illegális migráció túlmutat a határok védelmén és a menekültügyi rendszerek megerősítésén. Miközben Európa biztonságpolitikai és társadalmi szempontból is nehézségekkel szembesül, egyre világosabb, hogy a folyamat gyökerei nem a kontinens határainál, hanem a kibocsátó térségekben keresendők. A migráció akkor előzhető meg, ha annak okait helyben és a helyi szükségleteknek megfelelően kezelik. A Száhel-övezetben és más instabil régiókban egyszerre van jelen a terrorizmus, a kormányzási válság, a fegyveres csoportok befolyása és a gazdasági kilátástalanság – ezek együtt teremtik meg a tömeges elvándorlás feltételeit – a hullámok pedig elkerülhetetlenül Európát érik el.
A Száhel-övezetben a migrációs kockázat az elmúlt időszakban tovább növekedett Forrás: AFP
Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
A migráció megfékezésének kulcsa a kiindulási országok stabilizálása, a gazdasági fejlődés elősegítése és a nemzetközi együttműködés erősítése – erre mutattak rá neves nemzetközi szakértők is az MCC–MRI Summit nemzetközi konferencián. Ha a kibocsátó térségekben élőknek helyben biztosítanak perspektívát, a migrációs nyomás is csökkenhet – ellenkező esetben a tranzitországok túlterhelődnek, Európa pedig tartós feszültségekkel néz szembe. A Száhel-övezet az EU biztonsági és migrációs határának a külső védvonala, mivel Európa közvetlen szomszédjainak a szomszédjai tartoznak ide.
Ha a kibocsátó térségekben élőknek helyben biztosítanak perspektívát, a migrációs nyomás is csökkenhet. Fotó: AFP
Az afrikai Száhel-övezetben a népességnövekedés, a víz- és élelemhiány, valamint a politikai és biztonsági válságok, fegyveres konfliktusok együttesen súlyos humanitárius helyzetet teremtenek. A térségben aktív szélsőséges csoportok vallási közösségeket is üldöznek, ami tartós instabilitást és tömeges migrációt idéz elő.
A Száhel-övezetben a migrációs kockázat, az Európa irányába irányuló illegális migrációs nyomás az elmúlt időszakban tovább növekedett.
Ez súlyos kockázatot jelent az Európai Unió, illetve ezáltal Magyarország biztonságára is.
Terrorizmus a Száhel-övezetben: rengeteg áldozatot követel
Az afrikai Szaharától délre húzódó Száhel-övezet a terrorizmushoz köthető halálesetek száma alapján 2024-ben a világ terrorfenyegetésnek leginkább kitett része volt – a Global Terrorism Index (GTI) jelentése alapján a terrorista cselekményekhez köthető halálesetek 19 százaléka ott történt tavaly. A jelentés összesítése alapján
a régió terrorizmussal leginkább fertőzött országa tavaly Burkina Faso volt: az országban több mint 700 halálesetet regisztráltak,
amelyek olyan csoportokhoz köthetők, mint az al-Kaidához köthető, Jama’at Nusrat al-Islam wa’l-Muslimin (JNIM). A CSIS márciusban kiadott jelentése arra hívja fel a figyelmet, hogy a JNIM jelenti a legnagyobb fenyegetést a régióban. Tagjai az egész Száhel-övezetben a sária szélsőséges formáját kívánják bevezetni. Nigériában tavaly több mint 400 ember vesztette életét terrorista támadásokban. A felkelők falvakat, katonai előőrsöket és nyilvános gyűléseket vettek célba.
Nigériában a Boko Haram terrorszervezet milliókat kényszerített otthonaik elhagyására
A csoportot Abubakar Shekau hozta létre, akinek brutalitása miatt még az al-Kaida is elhatárolódott tőle. 2015-ben Shekau csatlakozott az ISIS-hez, ekkor alakult meg az Iszlám Állam Nyugat-afrikai Tartománya (ISWAP). Nem sokkal később vezetőtársai félreállították, és a szervezet nélküle működött tovább. Shekau híveivel újraélesztette a Boko Haram nevet, így ma két külön terrorszervezet, az ISWAP és a Boko Haram is jelen van Nigériában.
Egy nyugat-afrikai Iszlám Államhoz (ISWAP) tartozó jármű. Fotó: AFP
Nigériában a katonák több mint hatvan dzsihadistával, köztük a Boko Haram terrorszervezet egyik parancsnokával is végeztek az ország északkeleti részén idén májusban végrehajtott szárazföldi és légi műveletek során. A hadsereg két külön műveletet indított a Boko Haram, illetve az Iszlám Állam Nyugat-afrikai Tartománya (ISWAP) nevű terrorszervezet állásai ellen, és az egyik, a Csád-tó környékén végrehajtott akcióban végeztek a Boko Haram Amir Abu Fatima nevű parancsnokával és a helyettesével is.
Június 12-én éjjel is brutális mészárlás történt a nigériai Yelwata faluban, amelyben kétszáz keresztény halt meg. Az áldozatokat lelőtték, élve elégették, egész családokat mészároltak le otthonaikban. A támadók motorkerékpárokon érkeztek a faluba, „Allah akbar!” kiáltásokkal felgyújtották a menedékhelyeket, ahol a keresztények tartózkodtak, és tüzet nyitottak a menekülőkre. Magyarország kormánya 25 ezer amerikai dollár értékű humanitárius gyorssegélyt biztosított a Nigéria Benue államában megtámadott keresztény közösségeknek – ezt Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára jelentette be, aki az üldözött keresztényeket segítő programokért felel.
Illegális gazdasági tevékenységekből tartják fenn magukat a Száhel-övezet terroristái
A Száhel-övezet terrorista csoportjai ritkán kapcsolódnak hagyományos, szervezett bűnözési tevékenységekhez.
Bevételük jelentős része abból származik, hogy az állam által ellenőrzés nélküli területeken önkényes adókat vetnek ki a helyi lakosságra,
és fizetségért cserébe védelmet nyújtanak számukra. Ezt a gyakorlatot különösen a JNIM alkalmazza.Ez a modell nem csupán bevételt biztosít, hanem mélyebb integrációt is jelent a helyi közösségekben, erősítve a csoport befolyását.
Illegális gazdasági tevékenységekből tartják fenn magukat a Száhel-övezet terroristái. Fotó: AFP
Gazdasági szempontból kiemelten jövedelmező számukra a marhák elhajtása és értékesítése, hiszen a marha továbbra is az elsődleges élelemforrás a kisebb közösségek és félnomád pásztorcsoportok számára. A terroristák a marhák elrablásával és értékesítésével pénzhez jutnak, illetve egyre gyakoribb, hogy a terelési útvonalakon adót szednek a hajtóktól védelmi szolgáltatás fejében, így növelve befolyásukat a közösségekben.
Hűség fejében hajlandók részt venni helyi etnikai konfliktusokban, gyakran egyik népcsoport oldalán állva a másik ellen.
A drogkereskedelem egyre jövedelmezőbb finanszírozási forrás a terrorcsoportok számára. Bár közvetlenül ritkán vesznek részt a termelésben vagy értékesítésben, pénzért cserébe fegyveres védelmet nyújtanak a csempészeknek, vagy adóztatják őket, ha átkelnek az általuk ellenőrzött területen.
Kapcsolat van az embercsempészet és a fegyveres csoportok között
Beatriz de León Cobo, a Spanyol Migrációs Intézet (IEAM) igazgatója lapunknak adott interjújában kifejtette: a Száhel-övezetben a fegyveres csoportok és a bűnözői hálózatok gyakran összefonódnak. Ugyanazok a szereplők, akik fegyveres csoportokat működtetnek, részt vesznek az embercsempészetben is, és együttműködnek terroristákkal. A terroristák ráadásul néha adót szednek a szabálytalan migránskonvojoktól is.
Egyértelmű kapcsolat van az embercsempészet és a fegyveres csoportok között; ezek a csoportok biztonsági okokból vagy pénzért segítik az embercsempészeket. A régió egyes területeit gyakorlatilag csak fegyveres csoportok irányítják, amelyek súlyos katasztrófákat okoznak a helyi közösségeknek.
Beatriz de León Cobo: A megoldás kulcsa az anyaországok stabilizálása. Forrás: Facebook/Mathias Corvinus Collegium – MCC
Gazdasági fejlesztés a migráció csökkentésére – a problémák gyökerét kell kezelni
Beatriz de León Cobo szerint az afrikai migránsok többsége nem menedékjogért érkezik Európába. Körülbelül nyolc százalékuk kér menedékjogot, a többség gazdasági okokból vándorol. Ha a kibocsátó országokkal együtt gazdasági központokat hoznak létre, a migránsok többsége inkább a lakóhelyén maradna; ezt számos felmérés is alátámasztja. A szakértő elmondta, hogy a demográfiai trendek azt mutatják, hogy ez a népesség a következő 25 évben meg fog duplázódni, sőt megháromszorozódni. Szerinte a migráció kezelésében hosszú távban kell gondolkodni, 30–50 éves perspektívát kell figyelembe venni, és a problémák gyökerét kell kezelni, nem csupán ideiglenes intézkedésekkel reagálni.
Ha a migráció most problémát jelent, akkor 25 év múlva még nagyobb gondok lesznek, ha nem kezeljük a kiváltó okokat.
Véleménye szerint a rövid távú, foltozó jellegű intézkedések rendkívül költségesek és hatástalanok. Hangsúlyozta: az afrikai partnerekkel való együttműködés, valamint a célzott gazdasági fejlesztések és befektetések fenntarthatóbb megközelítést kínálhatnak az illegális migráció kezelésére.
Beatriz de León Cobo szerint huszonöt év múlva még nagyobb gondok lesznek, ha nem kezeljük a kiváltó okokat. Fotó: AFP
Ahogy Raphael Audouard, a Patriots for Europe Alapítvány igazgatója is rámutatott az MCC–MRI Summit nemzetközi konferencián: a migrációnak nemcsak Európára, hanem az érintett országokra is komoly hatása van. Példaként említette, hogy Marokkóban a diákok kétharmada Európába szeretne menni.
Ha Európa minden, a Közel-Keletről és Afrikából érkező egyetemistát befogadna, az nem segítené ezeknek az országoknak a fejlődését. Egy erős középosztályra van szükség, különösen Afrikában, ahol valójában nincs jelentős középosztály.
A szakértő szerint a legtöbb problémát az okozza, hogy az emberek nem önszántukból hagyják el családjukat vagy származási országukat, nem azért, mert ők is jobban szeretnének élni. A háború sújtotta területekről menekülők esetében természetesen segíteni kell őket, és támogatni visszatérésüket, ha a helyzet javul.
Gazdasági okokból elvándorló embereknél viszont az a cél, hogy az emberek otthon maradjanak és hozzájáruljanak hazájuk fejlődéséhez, és ott élhessenek. Az Európai Uniónak nagyobb figyelmet kellene fordítania a származási országokra
– figyelmeztetett.
Hungary Helps – Magyarország segít
Magyarország kormánya felismerte, hogy a problémákat a gyökerüknél kell kezelni, ezért a Hungary Helps program keretében támogatja Csádot. A program alapelve a helyben történő segítségnyújtás.
2024 januárjában Csádban humanitárius és fejlesztési központ nyílt, amely a menekültek mellett a helyi közösségeket is támogatja fenntartható megoldásokkal.
A cél a migráció kiváltó okainak helyi kezelése, a partnerség erősítése és olyan feltételek megteremtése, amelyek a térséget a jövőben inkább lehetőségek forrásává, mint veszélyforrássá tehetik. Az összetett megközelítés azt az elvet tükrözi, hogy
a migráció akkor előzhető meg, ha annak okait helyben és a helyi szükségleteknek megfelelően kezelik.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
