Az illegális migráció túlmutat a határok védelmén és a menekültügyi rendszerek megerősítésén. Miközben Európa biztonságpolitikai és társadalmi szempontból is nehézségekkel szembesül, egyre világosabb, hogy a folyamat gyökerei nem a kontinens határainál, hanem a kibocsátó térségekben keresendők. A migráció akkor előzhető meg, ha annak okait helyben és a helyi szükségleteknek megfelelően kezelik. A Száhel-övezetben és más instabil régiókban egyszerre van jelen a terrorizmus, a kormányzási válság, a fegyveres csoportok befolyása és a gazdasági kilátástalanság – ezek együtt teremtik meg a tömeges elvándorlás feltételeit – a hullámok pedig elkerülhetetlenül Európát érik el.
Terrorizmus a Száhel-övezetben: rengeteg áldozatot követel
Az afrikai Szaharától délre húzódó Száhel-övezet a terrorizmushoz köthető halálesetek száma alapján 2024-ben a világ terrorfenyegetésnek leginkább kitett része volt – a Global Terrorism Index (GTI) jelentése alapján a terrorista cselekményekhez köthető halálesetek 19 százaléka ott történt tavaly. A jelentés összesítése alapján
a régió terrorizmussal leginkább fertőzött országa tavaly Burkina Faso volt: az országban több mint 700 halálesetet regisztráltak,
amelyek olyan csoportokhoz köthetők, mint az al-Kaidához köthető, Jama’at Nusrat al-Islam wa’l-Muslimin (JNIM). A CSIS márciusban kiadott jelentése arra hívja fel a figyelmet, hogy a JNIM jelenti a legnagyobb fenyegetést a régióban. Tagjai az egész Száhel-övezetben a sária szélsőséges formáját kívánják bevezetni. Nigériában tavaly több mint 400 ember vesztette életét terrorista támadásokban. A felkelők falvakat, katonai előőrsöket és nyilvános gyűléseket vettek célba.
Nigériában a Boko Haram terrorszervezet milliókat kényszerített otthonaik elhagyására
A csoportot Abubakar Shekau hozta létre, akinek brutalitása miatt még az al-Kaida is elhatárolódott tőle. 2015-ben Shekau csatlakozott az ISIS-hez, ekkor alakult meg az Iszlám Állam Nyugat-afrikai Tartománya (ISWAP). Nem sokkal később vezetőtársai félreállították, és a szervezet nélküle működött tovább. Shekau híveivel újraélesztette a Boko Haram nevet, így ma két külön terrorszervezet, az ISWAP és a Boko Haram is jelen van Nigériában.
Egy nyugat-afrikai Iszlám Államhoz (ISWAP) tartozó jármű. Fotó: AFP
Nigériában a katonák több mint hatvan dzsihadistával, köztük a Boko Haram terrorszervezet egyik parancsnokával is végeztek az ország északkeleti részén idén májusban végrehajtott szárazföldi és légi műveletek során. A hadsereg két külön műveletet indított a Boko Haram, illetve az Iszlám Állam Nyugat-afrikai Tartománya (ISWAP) nevű terrorszervezet állásai ellen, és az egyik, a Csád-tó környékén végrehajtott akcióban végeztek a Boko Haram Amir Abu Fatima nevű parancsnokával és a helyettesével is.
Június 12-én éjjel is brutális mészárlás történt a nigériai Yelwata faluban, amelyben kétszáz keresztény halt meg. Az áldozatokat lelőtték, élve elégették, egész családokat mészároltak le otthonaikban. A támadók motorkerékpárokon érkeztek a faluba, „Allah akbar!” kiáltásokkal felgyújtották a menedékhelyeket, ahol a keresztények tartózkodtak, és tüzet nyitottak a menekülőkre. Magyarország kormánya 25 ezer amerikai dollár értékű humanitárius gyorssegélyt biztosított a Nigéria Benue államában megtámadott keresztény közösségeknek – ezt Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára jelentette be, aki az üldözött keresztényeket segítő programokért felel.
Illegális gazdasági tevékenységekből tartják fenn magukat a Száhel-övezet terroristái
A Száhel-övezet terrorista csoportjai ritkán kapcsolódnak hagyományos, szervezett bűnözési tevékenységekhez.
Bevételük jelentős része abból származik, hogy az állam által ellenőrzés nélküli területeken önkényes adókat vetnek ki a helyi lakosságra,
és fizetségért cserébe védelmet nyújtanak számukra. Ezt a gyakorlatot különösen a JNIM alkalmazza.Ez a modell nem csupán bevételt biztosít, hanem mélyebb integrációt is jelent a helyi közösségekben, erősítve a csoport befolyását.
Illegális gazdasági tevékenységekből tartják fenn magukat a Száhel-övezet terroristái. Fotó: AFP
Gazdasági szempontból kiemelten jövedelmező számukra a marhák elhajtása és értékesítése, hiszen a marha továbbra is az elsődleges élelemforrás a kisebb közösségek és félnomád pásztorcsoportok számára. A terroristák a marhák elrablásával és értékesítésével pénzhez jutnak, illetve egyre gyakoribb, hogy a terelési útvonalakon adót szednek a hajtóktól védelmi szolgáltatás fejében, így növelve befolyásukat a közösségekben.
Hűség fejében hajlandók részt venni helyi etnikai konfliktusokban, gyakran egyik népcsoport oldalán állva a másik ellen.
A drogkereskedelem egyre jövedelmezőbb finanszírozási forrás a terrorcsoportok számára. Bár közvetlenül ritkán vesznek részt a termelésben vagy értékesítésben, pénzért cserébe fegyveres védelmet nyújtanak a csempészeknek, vagy adóztatják őket, ha átkelnek az általuk ellenőrzött területen.
Kapcsolat van az embercsempészet és a fegyveres csoportok között
Beatriz de León Cobo, a Spanyol Migrációs Intézet (IEAM) igazgatója lapunknak adott interjújában kifejtette: a Száhel-övezetben a fegyveres csoportok és a bűnözői hálózatok gyakran összefonódnak. Ugyanazok a szereplők, akik fegyveres csoportokat működtetnek, részt vesznek az embercsempészetben is, és együttműködnek terroristákkal. A terroristák ráadásul néha adót szednek a szabálytalan migránskonvojoktól is.
Egyértelmű kapcsolat van az embercsempészet és a fegyveres csoportok között; ezek a csoportok biztonsági okokból vagy pénzért segítik az embercsempészeket. A régió egyes területeit gyakorlatilag csak fegyveres csoportok irányítják, amelyek súlyos katasztrófákat okoznak a helyi közösségeknek.
Beatriz de León Cobo: A megoldás kulcsa az anyaországok stabilizálása. Forrás: Facebook/Mathias Corvinus Collegium – MCC
Gazdasági fejlesztés a migráció csökkentésére – a problémák gyökerét kell kezelni
Beatriz de León Cobo szerint az afrikai migránsok többsége nem menedékjogért érkezik Európába. Körülbelül nyolc százalékuk kér menedékjogot, a többség gazdasági okokból vándorol. Ha a kibocsátó országokkal együtt gazdasági központokat hoznak létre, a migránsok többsége inkább a lakóhelyén maradna; ezt számos felmérés is alátámasztja. A szakértő elmondta, hogy a demográfiai trendek azt mutatják, hogy ez a népesség a következő 25 évben meg fog duplázódni, sőt megháromszorozódni. Szerinte a migráció kezelésében hosszú távban kell gondolkodni, 30–50 éves perspektívát kell figyelembe venni, és a problémák gyökerét kell kezelni, nem csupán ideiglenes intézkedésekkel reagálni.
Ha a migráció most problémát jelent, akkor 25 év múlva még nagyobb gondok lesznek, ha nem kezeljük a kiváltó okokat.
Véleménye szerint a rövid távú, foltozó jellegű intézkedések rendkívül költségesek és hatástalanok. Hangsúlyozta: az afrikai partnerekkel való együttműködés, valamint a célzott gazdasági fejlesztések és befektetések fenntarthatóbb megközelítést kínálhatnak az illegális migráció kezelésére.
Beatriz de León Cobo szerint huszonöt év múlva még nagyobb gondok lesznek, ha nem kezeljük a kiváltó okokat. Fotó: AFP
Ahogy Raphael Audouard, a Patriots for Europe Alapítvány igazgatója is rámutatott az MCC–MRI Summit nemzetközi konferencián: a migrációnak nemcsak Európára, hanem az érintett országokra is komoly hatása van. Példaként említette, hogy Marokkóban a diákok kétharmada Európába szeretne menni.
Ha Európa minden, a Közel-Keletről és Afrikából érkező egyetemistát befogadna, az nem segítené ezeknek az országoknak a fejlődését. Egy erős középosztályra van szükség, különösen Afrikában, ahol valójában nincs jelentős középosztály.
A szakértő szerint a legtöbb problémát az okozza, hogy az emberek nem önszántukból hagyják el családjukat vagy származási országukat, nem azért, mert ők is jobban szeretnének élni. A háború sújtotta területekről menekülők esetében természetesen segíteni kell őket, és támogatni visszatérésüket, ha a helyzet javul.
Gazdasági okokból elvándorló embereknél viszont az a cél, hogy az emberek otthon maradjanak és hozzájáruljanak hazájuk fejlődéséhez, és ott élhessenek. Az Európai Uniónak nagyobb figyelmet kellene fordítania a származási országokra
– figyelmeztetett.
Hungary Helps – Magyarország segít
Magyarország kormánya felismerte, hogy a problémákat a gyökerüknél kell kezelni, ezért a Hungary Helps program keretében támogatja Csádot. A program alapelve a helyben történő segítségnyújtás.
2024 januárjában Csádban humanitárius és fejlesztési központ nyílt, amely a menekültek mellett a helyi közösségeket is támogatja fenntartható megoldásokkal.
A cél a migráció kiváltó okainak helyi kezelése, a partnerség erősítése és olyan feltételek megteremtése, amelyek a térséget a jövőben inkább lehetőségek forrásává, mint veszélyforrássá tehetik. Az összetett megközelítés azt az elvet tükrözi, hogy
a migráció akkor előzhető meg, ha annak okait helyben és a helyi szükségleteknek megfelelően kezelik.
A Magyar Nemzet konzervatív, nemzeti-kulturális hetilap, amely nemcsak híreket közöl, hanem értelmezi is a világot. Hiteles szerzőkkel, mélyebb összefüggésekkel és időtálló gondolatokkal segít eligazodni a közélet, a kultúra, a történelem és a mindennapi élet kérdéseiben.
A Magyar Nemzet konzervatív, nemzeti-kulturális hetilap, amely nemcsak híreket közöl, hanem értelmezi is a világot. Hiteles szerzőkkel, mélyebb összefüggésekkel és időtálló gondolatokkal segít eligazodni a közélet, a kultúra, a történelem és a mindennapi élet kérdéseiben.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
