Ahogy arról lapunk is beszámolt, az elmúlt hetekben Csádban lezajlott és a hétvégén véget ért orvos-humanitárius misszió ünnepélyes zárófogadásán írt alá együttműködési megállapodást a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem számos helyi szakmai szervezettel.
Ugyanakkor az orvos-humanitárius misszió mellett a Magyar Honvédség vezetői folytattak egyeztetéseket a védelmi együttműködés lehetőségeiről a csádi féllel. A védelmi miniszterrel és a csádi vezérkari főnökkel tartott találkozókon Böröndi Gábor, a Magyar Honvédség Vezérkarának főnöke képviselte Magyarországot.
Böröndi Gábor hangsúlyozta, hogy a problémákat ott kell kezelni, ahol azok keletkeznek, ennek tükrében a Magyar Honvédség vizsgálta a Száhel-övezetben történő szerepvállalást.
A cél az illegális migráció megállítása és ennek érdekében a térségben szolgálatot teljesítő nemzeti haderők fejlesztése.
Ezért a látogatás során felmérték azokat a katonai együttműködési lehetőségeket, amelyek biztosítják, hogy a csádi haderő képes legyen a terrorszervezetek elleni küzdelemre.
Ahogy arról lapunk is beszámolt, a Száhel-övezetben az elmúlt hónapokban ismét kiéleződött a helyzet, miután Nigerben a katonai junta puccsal átvette a hatalmat.
A nigeri válságnak közvetlen és súlyos migrációs és biztonsági következményei lehetnek egész Európára nézve
– mondta még augusztusban a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára, Azbej Tristan. Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter pedig arról beszélt, hogy
Kiemelten kell kezelni a Száhel-övezetet, mert ami ott történik, az közvetlen hatással van Európa, így Magyarország biztonságára is, a térségnek ugyanis fontos szerepe van a migráció visszatartásában.
Magyar katonai szerepvállalás a Száhel-övezetben
A Száhel-övezet stabilitásának fontosságát Magyarország már korábban felismerte, és nem csak humanitárius segítségnyújtással, vagy a Hungary Helps programon keresztül, hanem katonai szerepvállalással is igyekezett kivenni a részét munkából.
