Ahogy arról lapunk is beszámolt, az elmúlt hetekben Csádban lezajlott és a hétvégén véget ért orvos-humanitárius misszió ünnepélyes zárófogadásán írt alá együttműködési megállapodást a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem számos helyi szakmai szervezettel.
Ugyanakkor az orvos-humanitárius misszió mellett a Magyar Honvédség vezetői folytattak egyeztetéseket a védelmi együttműködés lehetőségeiről a csádi féllel. A védelmi miniszterrel és a csádi vezérkari főnökkel tartott találkozókon Böröndi Gábor, a Magyar Honvédség Vezérkarának főnöke képviselte Magyarországot.
Böröndi Gábor hangsúlyozta, hogy a problémákat ott kell kezelni, ahol azok keletkeznek, ennek tükrében a Magyar Honvédség vizsgálta a Száhel-övezetben történő szerepvállalást.
A cél az illegális migráció megállítása és ennek érdekében a térségben szolgálatot teljesítő nemzeti haderők fejlesztése.
Ezért a látogatás során felmérték azokat a katonai együttműködési lehetőségeket, amelyek biztosítják, hogy a csádi haderő képes legyen a terrorszervezetek elleni küzdelemre.
Ahogy arról lapunk is beszámolt, a Száhel-övezetben az elmúlt hónapokban ismét kiéleződött a helyzet, miután Nigerben a katonai junta puccsal átvette a hatalmat.
A nigeri válságnak közvetlen és súlyos migrációs és biztonsági következményei lehetnek egész Európára nézve
– mondta még augusztusban a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára, Azbej Tristan. Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter pedig arról beszélt, hogy
Kiemelten kell kezelni a Száhel-övezetet, mert ami ott történik, az közvetlen hatással van Európa, így Magyarország biztonságára is, a térségnek ugyanis fontos szerepe van a migráció visszatartásában.
Magyar katonai szerepvállalás a Száhel-övezetben
A Száhel-övezet stabilitásának fontosságát Magyarország már korábban felismerte, és nem csak humanitárius segítségnyújtással, vagy a Hungary Helps programon keresztül, hanem katonai szerepvállalással is igyekezett kivenni a részét munkából.
2021-ben a Magyar Honvédség (MH) részt vett a francia vezetésű, Maliban és kisebb részben Nigerben tevékenykedő Takuba Alkalmi Harci Kötelékben.
Bár az MH az Európai Unió kiképzőmissziója, az EUTM Mali keretében 2013 óta 3–10 fővel már addig is jelen volt az országban, a Takuba ehhez képest minőségi változást jelentett akkor, írta az Index. A hírportál rámutatott, hogy
a misszió során a magyar katonák – európai társaikkal egyetemben – a mali hadsereg kijelölt alakulatainak kiképzésében, mentorálásában és kísérésében vettek részt annak érdekében, hogy támogassák őket az Iszlám Állam és kisebb mértékben az al-Kaida térségben tevékenykedő csoportjai elleni harcban.
Emellett az EU Mali Kiképző Műveletben is vettek részt magyar katonák is kiképzési feladatokban.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter pedig tavaly írta alá utasítását a „a hadszíntér-specifikus felkészítésről”, amelyben elrendelte a Magyar Honvédség parancsnoka részére, hogy az
„erre irányuló nemzetközi jogi és közjogi felhatalmazás esetére gondoskodjon afrikai műveleti területen különleges műveleti feladatok végrehajtására és támogatására, illetve fenntartására alkalmas kötelék kijelöléséről és célfelkészítéséről”
– hívta fel rá a figyelmet akkor az Mfor.
Borítókép: Illusztráció. A Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar katonai vezetői alapképzési szakos, harckocsizó specializiáción tanulmányokat folytató harmadéves honvéd tisztjelöltek tanórája (Fotó: Mirkó István)
