A saría fontosabb, mint az európai törvények

A négy évvel korábbi felméréshez képest jelentősen nőtt azoknak az aránya, akik úgy gondolják, hogy a saría vallási előírásai fontosabbak, mint a befogadó országuk törvényei.

Párizs, 2020. október 30. Muzulmán férfiak pénteki imán vesznek részt a Párizsi Nagymecsetben 2020. október 30-án. Elõzõ nap a nizzai Notre-Dame-bazilikában Brahim Ausszaui 21 éves tunéziai bevándorló késsel támadt az ott tartózkodó három emberre, egy idõs nõt lefejezett, a sekrestyést és egy másik nõt halálosan megsebesített. Franciaországban a legmagasabb szintre emelték a terrorkészültséget a támadást követõen. MTI/EPA/Mohamed Badra Fotó: Mohamed Badra

Az Ifop francia közvélemény-kutató intézet felméréséből az derül ki, hogy a muszlim fiatalok jelentős része osztja azt a nézetet, amely szerint a saría vallási előírásainak elsőbbséget kell élvezniük a francia törvényekkel szemben – ismerteti a Valeurs Actuelles hetilap cikkét a V4NA hírügynökség.

A felmérést online bonyolították le, és a 15 éves és annál idősebb francia és muszlim lakosok véleményét egyaránt kikérték – írja a Veol.hu.

Az Ifop által közzétett adatokból látszik, hogy a 25 évnél fiatalabb franciaországi muszlimok 57 százaléka úgy véli, az iszlám mindent átfogó és örök érvényű törvénye, a saría fontosabb, mint a Francia Köztársaság törvénye. Ez az arány négy évvel ezelőtt, 2016-ban még csak 47 százalék volt. Az összes muszlim esetében ugyanez az arány egyébként 38 százalék a friss adatok szerint.

Még szembetűnőbbek az arányok, ha megnézzük a katolikus lakosság válaszát.

A katolikusok közül mindössze 15 százaléknyian helyeznék előtérbe a vallást a francia törvényekkel szemben. A felmérés szerint a muszlimok kétharmada nem ért egyet azzal, hogy a szólásszabadság jegyében a tanárok vallási alakok karikatúráit mutassák meg a diákjaiknak, míg a francia emberek 75 százalékának nincs ez ellen semmi kifogása.

Hasonlóan nagy különbségek vannak a muszlim és a katolikus, illetve a magát nem vallásosnak tartó lakosság véleménye között a vallási jelképek viselését és az arab nyelv iskolai tanítását illetően is: míg a muszlimok mindkettőt helyeslik, addig a katolikusok és azok, akik nem vallásosak, mindkét elképzelést hevesen ellenzik.

Muzulmán férfiak pénteki imán vesznek részt a párizsi nagymecsetben. Fotó: MTI/EPA/Mohamed Badra

Az Ifop igazgatója, François Kraus a felmérés kapcsán arra figyelmeztet, hogy a saría követőinek véleménye mind a fundamentalista ideológiából erednek, amely természetesen kisebbségben van a muszlimok körében, de sok követője van a fiatalok között.

A közvélemény-kutatás eredménye azonban nemcsak azért aggasztó, mert rámutatott a muszlimok és a többi francia állampolgár közötti egyre nagyobb szakadékra, hanem azért is, mert az is kiderült, hogy a fiatalok az idősebb korosztálynál sokkal kevésbé tartják fontosnak a szekularizmust, vagyis a dolgok világi szemléletét, vallástól függetlenül.

A fiatal muszlim generáció tehát még nagyobb hangsúlyt fektet a vallásra és az iszlám törvényeire, mint az idősebbek.

Jó példa erre, hogy a 25 éven aluliaknak csak a 43 százaléka támogatja a francia Iszlamofóbiaellenes Egyesület (CCIF) feloszlatását Franciaországban, szemben a 35 éven felüliekkel, akiknek a 71 százaléka egyetért a döntéssel. Hasonlóképpen vélekednek arról, hogy viselhetnek-e fejkendőt azok a szülők, akik osztálykirándulásra kísérik el gyermekeiket. A felmérésből kiderül, hogy a 25 éven aluliak több mint a fele (53 százalék) támogatja ezt, míg a megkérdezett 35 év felettieknek csak alig 19 százaléka ért egyet ezzel. François Kraus szerint ez azért van, mert a vallást manapság a fiatalok az identitás részének tekintik, amit szerintük nem lehetne kritizálni, ahogy a másik ember bőrszínét vagy politikai véleményét se.

Korábbi cikkünkben is ijesztő nézetekről számoltunk be: százak szerint megérdemelték a lefejezést a franciák. A szélsőségesek a közösségi médiában ünnepelték a gyilkosságokat, az al-Kaida újabb támadásokra buzdított.