Érdekes elem volt, hogy az amerikai elnök gépkocsikonvoja kapott zöld jelzést az ENSZ székházába tartva. Emiatt elakadtak többek között a franciák és a törökök is. Macron francia elnök a kocsijából felhívta az amerikai elnököt: Képzeld, itt állok az utcán – mondta –, és mindez miattad van. Trump azt javasolta, hogy szálljon ki a kocsiból és induljon el gyalog. Erdogan, amikor kezet fogott a francia elnökkel, megkérdezte, hogy van. Jól, hangzott a válasz. Na végre, mondta a török államfő. Az ENSZ-székházban leállt a mozgólépcső, de kiderült, hogy az egyik tévés nyomta meg, véletlenül. Leállt a súgógép is, de kiderült, hogy az nem az ENSZ tulajdona volt, hanem az amerikai delegáció hozta magával.

Hatalmas vitákat váltott ki a közel-keleti helyzet is. 

Az izraeli kormány több tagja is azt javasolta, hogy foglalják el és tegyék Izrael részévé a területet. Ciszjordániában, amely az 1967-es hatnapos háborúig Jordánia része volt, a lakosság több mint 80 százaléka palesztin, és kevesebb mint 20 százaléka zsidó. Az izrae­li elképzelés óriási hullámokat keltett, főleg a katari Ha­mász-központ sikertelen bombázása után. A világban szinte mindenütt Izrael-ellenes tömegtüntetések voltak.

A Palesztin Hatóság vezetője – akinek a mandátuma régen lejárt –, a most novemberben kilencvenéves Abbász nem szólalhatott fel személyesen az ülésszakon, mivel az amerikai kormány visszavonta a vízumát. Így a közgyűlésen videóüzenettel jelent meg. Eddig a közel 200 tagot számláló ENSZ-ből 150 állam ismerte el a palesztin államot. Ennek sokkal inkább van elméleti, mint gyakorlati jelentősége.

Abbász kifejtette a jól ismert palesztin álláspontot, beszéde nagy részében elítélte Iz­raelt. Érdekes, hogy mind Izrael, mind a Ha­mász, amelyet a palesztin vezető nem tart a jövő erejének, elítélték a felszólalást.

Nagy hullámokat vetett az orosz drónügy is. A lengyelek, a dánok, a románok tiltakoztak az orosz drónok berepülései, az észtek pedig az orosz légierő légtérsértései miatt. A feszültség ezekben a térségekben tovább növekedett.

Folytatódott a vámháború is. Az USA keményen fellépett Kína és India ellen az általa tiltott orosz nyersanyagok folytatódó vásárlása miatt. Most a törököket megkímélték. Trump közölte, hogy Ankara csak akkor veheti meg a modern F–35-ös amerikai gépeket, ha az orosz–ukrán háború ideje alatt nem vásárol orosz nyersanyagokat.

Színre lépett Irán is. A 290 parlamenti képviselőből 71 követelte, hogy Teherán állítson elő atomfegyvert. Ez több dolgot is jelent. Részint azt, hogy a 12 napos háború során a dúsított urán megmaradt és nem semmisült meg. Részint azt, hogy Irán is érzi a világban fokozódó Izrael-ellenes hangulatot és ezt ki akarja használni. A vezetés tagjai, az államfő, a külügyminiszter és a legfelsőbb vallási vezetés minden fórumon, így az ENSZ Közgyűlésén is azt hirdették, hogy Irán nem tart igényt tömegpusztító fegyverekre.

A levelek lassan lehullanak. A béke még nem jött el. A jövő tele van kérdőjelekkel.

A XX. században az USA 17 százalékban, azaz 17 évig viselt háborút. A 21. században ez az arány eddig 100 százalék: 25 év.

A szerző biztonságpolitikai szakértő