Közel hetvenmilliárdot kaszáltak a cégek

Leggyakrabban a kínaiak, az oroszok és az irániak vásárolnak letelepedési államkötvényt.

A pakisztáni, szír, török és tunéziai állampolgárok között is igen népszerű a program, sőt akadt egy amerikai állampolgár is, aki letelepedési engedélyt vásárolt Magyarországon. Pintér Sándor belügyminiszter Szabó Tímea PM-es (Párbeszéd Magyarországért) országgyűlési képviselőnek adott írásbeli válaszából az is kiderül, hogy a letelepedési államkötvénnyel rendelkező harmadik országbeliek közül senki nem igényelt EU kék kártyát, azaz olyan tartózkodási engedélyt, amely valamely tagállam területén tartózkodásra és munkavállalásra jogosít.

Több furcsaság is akad a közvetítőcégek körül: amint arról lapunk a múlt héten beszámolt, két liechtensteini társaság úgy adott be dokumentumokat a bizottsági engedélyezéshez még 2013-ban, hogy a testület négy nappal korábbi dátummal látta el a beérkező okiratot, minthogy azt kiadták volna az alpesi ország hatóságai. Különös összefonódás is van a két liechtensteini cég alapítói között, miközben a bizottsági iratok tanúsága szerint különböző a tulajdonosi kör. Az egyik, a VolDan Ltd. emellett magyar leánycégén keresztül Budapesten tart fenn irodát. Emiatt is érthetetlen, hogy a valódi tulajdonosok titkolása és az adóoptimalizálás mellett milyen más előnye lehet ezeknek a cégeknek.

A letelepedési konstrukció lényege, hogy az Európai Unión kívüli, úgynevezett harmadik országból érkező befektetők, akik legalább 300 ezer euró (jelenlegi árfolyamon 93 millió forint) névértékű, erre a célra kibocsátott, ötéves futamidejű államkötvényt vásárolnak, a hazai törvények értelmében fél év után letelepedési engedélyt kapnak, amelynek birtokában szabadon mozoghatnak a schengeni övezetben. A külföldi által befizetett 300 ezer euróból a közvetítő cég csak mintegy 271 ezret utal az államnak, a többit megtartja. A külföldi öt év múlva 300 ezer eurót kap vissza, ebből azonban csaknem 29 ezer eurót (jelenlegi árfolyamon 9 millió forint) az adófizetők pénzéből pótol ki az állam a lejárat évében. A 2013-as törvény ugyanakkor előírja, hogy csak a kijelölt közvetítőcégek jegyezhetik le ezeket a kötvényeket az Államadósság-kezelő Központnál, és a külföldi befektető a cég által kibocsátott értékjegyet kapja csak meg.