Közel hetvenmilliárdot kaszáltak a cégek

Leggyakrabban a kínaiak, az oroszok és az irániak vásárolnak letelepedési államkötvényt.

Már 7837 külföldi jutott letelepedési államkötvényen keresztül tartózkodási engedélyhez Magyarországon, ebből 4453 személy letelepedési engedélyt is kapott. (A Bevándorlási és Állampolgársági Hivataltól kapott adatok a családegyesítéssel együtt értendők.) Letelepedési kötvényt idén szeptember 30-ig 2886 befektető vásárolt, miközben csaknem ötezer külföldi a bevándorlási szabályoknak megfelelően „ingyen” jutott tartózkodási engedélyhez családegyesítés címszó alatt. Az ingyenesség ugyanakkor megkérdőjelezendő, mivel a letelepedési kötvényeket csak olyan cégek árulhatják, amelyek engedélyt kaptak az Országgyűlés Rogán Antal vezette gazdasági és informatikai bizottságától, és nem ódzkodnak pénzt kérni azért is, ami elvileg – a szokásos hazai ügyintézési díjon kívül – ingyenes lenne. A Liechtensteinben bejegyzett cég, a VolDan Ltd. honlapján például további pluszdíjat kérnek a családegyesítés lebonyolításáért. Pedig a Kajmán-szigeteken, Liechtensteinben, Szingapúrban, Cipruson és Máltán alapított cégek és egy magyar vállalkozás így is busás haszonra tesz szert.

Az elmúlt bő két évben óvatos számítások szerint is 66,2 milliárd forint landolt a közvetítő vállalkozásoknál, miközben az egyéb díjakkal együtt a 75 milliárd forintot is megközelítheti ez a szám. (Alapesetben a kínai ügyfelekre specializálódott Hungary State Special Debt Fund közvetítő 22,9 millió forintos bevételével számoltunk, de a többi cég ennél többet kaszál kötvényenként az üzleten, egészen pontosan 27,6 millió forintot. A kínai közvetítő bevétele is elérheti az utóbbi összeget, mivel – ahogy lapunk korábban beszámolt róla – hitelt is szerez ügyfeleinek, ami megdrágítja az ügyintézést.) A 66,2 milliárd forintos bevételből 25,9 milliárd forint közpénznek tekinthető, hiszen az állam kamatot is fizet a kötvények futamidejének végén. A legtöbb letelepedési engedélyt kínaiak igényelték, számuk a családtagokkal együtt 4009, őket az oroszok követik 221 fővel, a harmadik helyen az irániak állnak 39 „bevándorlóval”.

A pakisztáni, szír, török és tunéziai állampolgárok között is igen népszerű a program, sőt akadt egy amerikai állampolgár is, aki letelepedési engedélyt vásárolt Magyarországon. Pintér Sándor belügyminiszter Szabó Tímea PM-es (Párbeszéd Magyarországért) országgyűlési képviselőnek adott írásbeli válaszából az is kiderül, hogy a letelepedési államkötvénnyel rendelkező harmadik országbeliek közül senki nem igényelt EU kék kártyát, azaz olyan tartózkodási engedélyt, amely valamely tagállam területén tartózkodásra és munkavállalásra jogosít.

Több furcsaság is akad a közvetítőcégek körül: amint arról lapunk a múlt héten beszámolt, két liechtensteini társaság úgy adott be dokumentumokat a bizottsági engedélyezéshez még 2013-ban, hogy a testület négy nappal korábbi dátummal látta el a beérkező okiratot, minthogy azt kiadták volna az alpesi ország hatóságai. Különös összefonódás is van a két liechtensteini cég alapítói között, miközben a bizottsági iratok tanúsága szerint különböző a tulajdonosi kör. Az egyik, a VolDan Ltd. emellett magyar leánycégén keresztül Budapesten tart fenn irodát. Emiatt is érthetetlen, hogy a valódi tulajdonosok titkolása és az adóoptimalizálás mellett milyen más előnye lehet ezeknek a cégeknek.

A letelepedési konstrukció lényege, hogy az Európai Unión kívüli, úgynevezett harmadik országból érkező befektetők, akik legalább 300 ezer euró (jelenlegi árfolyamon 93 millió forint) névértékű, erre a célra kibocsátott, ötéves futamidejű államkötvényt vásárolnak, a hazai törvények értelmében fél év után letelepedési engedélyt kapnak, amelynek birtokában szabadon mozoghatnak a schengeni övezetben. A külföldi által befizetett 300 ezer euróból a közvetítő cég csak mintegy 271 ezret utal az államnak, a többit megtartja. A külföldi öt év múlva 300 ezer eurót kap vissza, ebből azonban csaknem 29 ezer eurót (jelenlegi árfolyamon 9 millió forint) az adófizetők pénzéből pótol ki az állam a lejárat évében. A 2013-as törvény ugyanakkor előírja, hogy csak a kijelölt közvetítőcégek jegyezhetik le ezeket a kötvényeket az Államadósság-kezelő Központnál, és a külföldi befektető a cég által kibocsátott értékjegyet kapja csak meg.