Már 7837 külföldi jutott letelepedési államkötvényen keresztül tartózkodási engedélyhez Magyarországon, ebből 4453 személy letelepedési engedélyt is kapott. (A Bevándorlási és Állampolgársági Hivataltól kapott adatok a családegyesítéssel együtt értendők.) Letelepedési kötvényt idén szeptember 30-ig 2886 befektető vásárolt, miközben csaknem ötezer külföldi a bevándorlási szabályoknak megfelelően „ingyen” jutott tartózkodási engedélyhez családegyesítés címszó alatt. Az ingyenesség ugyanakkor megkérdőjelezendő, mivel a letelepedési kötvényeket csak olyan cégek árulhatják, amelyek engedélyt kaptak az Országgyűlés Rogán Antal vezette gazdasági és informatikai bizottságától, és nem ódzkodnak pénzt kérni azért is, ami elvileg – a szokásos hazai ügyintézési díjon kívül – ingyenes lenne. A Liechtensteinben bejegyzett cég, a VolDan Ltd. honlapján például további pluszdíjat kérnek a családegyesítés lebonyolításáért. Pedig a Kajmán-szigeteken, Liechtensteinben, Szingapúrban, Cipruson és Máltán alapított cégek és egy magyar vállalkozás így is busás haszonra tesz szert.
Az elmúlt bő két évben óvatos számítások szerint is 66,2 milliárd forint landolt a közvetítő vállalkozásoknál, miközben az egyéb díjakkal együtt a 75 milliárd forintot is megközelítheti ez a szám. (Alapesetben a kínai ügyfelekre specializálódott Hungary State Special Debt Fund közvetítő 22,9 millió forintos bevételével számoltunk, de a többi cég ennél többet kaszál kötvényenként az üzleten, egészen pontosan 27,6 millió forintot. A kínai közvetítő bevétele is elérheti az utóbbi összeget, mivel – ahogy lapunk korábban beszámolt róla – hitelt is szerez ügyfeleinek, ami megdrágítja az ügyintézést.) A 66,2 milliárd forintos bevételből 25,9 milliárd forint közpénznek tekinthető, hiszen az állam kamatot is fizet a kötvények futamidejének végén. A legtöbb letelepedési engedélyt kínaiak igényelték, számuk a családtagokkal együtt 4009, őket az oroszok követik 221 fővel, a harmadik helyen az irániak állnak 39 „bevándorlóval”.
A pakisztáni, szír, török és tunéziai állampolgárok között is igen népszerű a program, sőt akadt egy amerikai állampolgár is, aki letelepedési engedélyt vásárolt Magyarországon. Pintér Sándor belügyminiszter Szabó Tímea PM-es (Párbeszéd Magyarországért) országgyűlési képviselőnek adott írásbeli válaszából az is kiderül, hogy a letelepedési államkötvénnyel rendelkező harmadik országbeliek közül senki nem igényelt EU kék kártyát, azaz olyan tartózkodási engedélyt, amely valamely tagállam területén tartózkodásra és munkavállalásra jogosít.
Több furcsaság is akad a közvetítőcégek körül: amint arról lapunk a múlt héten beszámolt, két liechtensteini társaság úgy adott be dokumentumokat a bizottsági engedélyezéshez még 2013-ban, hogy a testület négy nappal korábbi dátummal látta el a beérkező okiratot, minthogy azt kiadták volna az alpesi ország hatóságai. Különös összefonódás is van a két liechtensteini cég alapítói között, miközben a bizottsági iratok tanúsága szerint különböző a tulajdonosi kör. Az egyik, a VolDan Ltd. emellett magyar leánycégén keresztül Budapesten tart fenn irodát. Emiatt is érthetetlen, hogy a valódi tulajdonosok titkolása és az adóoptimalizálás mellett milyen más előnye lehet ezeknek a cégeknek.
A letelepedési konstrukció lényege, hogy az Európai Unión kívüli, úgynevezett harmadik országból érkező befektetők, akik legalább 300 ezer euró (jelenlegi árfolyamon 93 millió forint) névértékű, erre a célra kibocsátott, ötéves futamidejű államkötvényt vásárolnak, a hazai törvények értelmében fél év után letelepedési engedélyt kapnak, amelynek birtokában szabadon mozoghatnak a schengeni övezetben. A külföldi által befizetett 300 ezer euróból a közvetítő cég csak mintegy 271 ezret utal az államnak, a többit megtartja. A külföldi öt év múlva 300 ezer eurót kap vissza, ebből azonban csaknem 29 ezer eurót (jelenlegi árfolyamon 9 millió forint) az adófizetők pénzéből pótol ki az állam a lejárat évében. A 2013-as törvény ugyanakkor előírja, hogy csak a kijelölt közvetítőcégek jegyezhetik le ezeket a kötvényeket az Államadósság-kezelő Központnál, és a külföldi befektető a cég által kibocsátott értékjegyet kapja csak meg.
