A nemzet semmi, a pénz minden? Magyarország nem prostituálódhat – mondta lapunknak Varga István közgazdász arra reagálva, hogy sajtóértesülések szerint a letelepedési kötvény sikerén felbuzdulva egy Fidesz-közeli üzleti kör szándéka szerint magyar állampolgárságot is árultak volna. A tavaly nyáron tárgyalt bizalmas tervezetből idézve a Népszabadság a hét végén azt írta, 800 ezer euró, azaz csaknem 250 millió forint lett volna az ár, ennyi pénzért évente ezer külföldi család juthatna állampolgársághoz. A terv szerint a programba nyolc családtagot lehet bevonni, e fölött pótdíj fizetendő, és a kalkuláció szerint mindez 450-650 milliárd forint állami bevételt hoz. A „cselszövők” abból indultak ki, hogy a világon mintegy 600-700 ezer olyan, legalább 20 millió dolláros vagyonnal rendelkező család él, amely nem utazhat szabadon. Ők magyar állampolgárság vásárlásával segíthetnének magukon, hiszen Magyarország az EU és a schengeni övezet tagja, innen sok más államba, például az Egyesült Államokba is vízummentesen utazhatnak.
Varga István szerint hazánk egy ilyen húzással többek között a dél-amerikai és a távol-keleti feketegazdaság szereplői előtt nyitná meg a kapuit, ha pedig a pénzért bármit elvet valljuk, akkor Európában és az egész világon eszerint fognak kezelni minket. A közgazdász úgy látja, már maga a felvetés is megkérdőjelezhető erkölcsileg és gazdaságilag is. Ha pedig a politikusok ilyen eszközzel akarnak élni, azzal azt bizonyítják, hogy rosszul gazdálkodtak a közvagyonnal, mert inkább trükköznének, mintsem fejlesztésekkel, például beruházással vagy exporttal gyarapítanák a gazdaságot. Varga állítja: e programmal Magyarország szembemenne a tiszta, átlátható, követhető pénzmozgás felé haladó pénzügyi világgal. Mint mondta, nonszensz offshore hátterű cégeknek kedvezni, miközben az átlag állampolgár az arcát vállalva bonyolítja a bankügyeit.
Kétségtelen, hogy már több európai országban is próbálkoztak hasonlóval, a máltai „minta” ki is verte a biztosítékot az Európai Bizottságnál. Végül brüsszeli nyomásra szigorítottak a feltételeken: egyéves tartózkodáshoz kötötték a kérelem befogadását, egy máltai útlevél így legalább 1,15 millió euróba kerül. Bulgáriában ezért „csak” félmilliót kérnek, de itt számolni kell azzal a jelentős hátránnyal, hogy a schengeni övezeten kívüli országról van szó. Cipruson az a külföldi kaphatja meg az állampolgárságot, aki egyrészt rendelkezik egy legalább 500 ezer eurós ingatlannal, másrészt a befektetés módjától függően 2,5–5 millió eurós beruházást hajt végre. A magyar tervezet egyébként állítólag nem csak a hagyományos férj-feleség kapcsolatot fogadta volna el családként, mivel az előkészítők becslései szerint a tehetős célcsoporton belül a 30 százalékot is meghaladhatja az élettársi viszonyban élők, illetve az azonos nemű párok száma.
