A nemzet semmi, a pénz minden? Magyarország nem prostituálódhat – mondta lapunknak Varga István közgazdász arra reagálva, hogy sajtóértesülések szerint a letelepedési kötvény sikerén felbuzdulva egy Fidesz-közeli üzleti kör szándéka szerint magyar állampolgárságot is árultak volna. A tavaly nyáron tárgyalt bizalmas tervezetből idézve a Népszabadság a hét végén azt írta, 800 ezer euró, azaz csaknem 250 millió forint lett volna az ár, ennyi pénzért évente ezer külföldi család juthatna állampolgársághoz. A terv szerint a programba nyolc családtagot lehet bevonni, e fölött pótdíj fizetendő, és a kalkuláció szerint mindez 450-650 milliárd forint állami bevételt hoz. A „cselszövők” abból indultak ki, hogy a világon mintegy 600-700 ezer olyan, legalább 20 millió dolláros vagyonnal rendelkező család él, amely nem utazhat szabadon. Ők magyar állampolgárság vásárlásával segíthetnének magukon, hiszen Magyarország az EU és a schengeni övezet tagja, innen sok más államba, például az Egyesült Államokba is vízummentesen utazhatnak.
Varga István szerint hazánk egy ilyen húzással többek között a dél-amerikai és a távol-keleti feketegazdaság szereplői előtt nyitná meg a kapuit, ha pedig a pénzért bármit elvet valljuk, akkor Európában és az egész világon eszerint fognak kezelni minket. A közgazdász úgy látja, már maga a felvetés is megkérdőjelezhető erkölcsileg és gazdaságilag is. Ha pedig a politikusok ilyen eszközzel akarnak élni, azzal azt bizonyítják, hogy rosszul gazdálkodtak a közvagyonnal, mert inkább trükköznének, mintsem fejlesztésekkel, például beruházással vagy exporttal gyarapítanák a gazdaságot. Varga állítja: e programmal Magyarország szembemenne a tiszta, átlátható, követhető pénzmozgás felé haladó pénzügyi világgal. Mint mondta, nonszensz offshore hátterű cégeknek kedvezni, miközben az átlag állampolgár az arcát vállalva bonyolítja a bankügyeit.
Kétségtelen, hogy már több európai országban is próbálkoztak hasonlóval, a máltai „minta” ki is verte a biztosítékot az Európai Bizottságnál. Végül brüsszeli nyomásra szigorítottak a feltételeken: egyéves tartózkodáshoz kötötték a kérelem befogadását, egy máltai útlevél így legalább 1,15 millió euróba kerül. Bulgáriában ezért „csak” félmilliót kérnek, de itt számolni kell azzal a jelentős hátránnyal, hogy a schengeni övezeten kívüli országról van szó. Cipruson az a külföldi kaphatja meg az állampolgárságot, aki egyrészt rendelkezik egy legalább 500 ezer eurós ingatlannal, másrészt a befektetés módjától függően 2,5–5 millió eurós beruházást hajt végre. A magyar tervezet egyébként állítólag nem csak a hagyományos férj-feleség kapcsolatot fogadta volna el családként, mivel az előkészítők becslései szerint a tehetős célcsoporton belül a 30 százalékot is meghaladhatja az élettársi viszonyban élők, illetve az azonos nemű párok száma.
A lap úgy tudja, az állampolgársági biznisz Orbán Viktor asztalán vérzett el. A miniszterelnök állítólag nem akart újabb frontot nyitni az Európai Unióval, és nem értett egyet a külhoni magyarság egyszerűsített állampolgársági eljárásának megszüntetésével sem, amit a tervezet készítői javasoltak. Emellett úgy vélte, egyelőre nem indokolt konkurenciát teremteni a letelepedési kötvényprogramnak. Utóbbi révén már 7837 külföldi jutott tartózkodási engedélyhez Magyarországon, ebből 4453 személy letelepedési engedélyt is kapott.
A legtöbb letelepedési engedélyt a magyar állampolgárságra nem hajtó kínaiak igényelték, számuk a családtagokkal együtt 4009, őket az oroszok követik 221 fővel, a harmadik helyen pedig az irániak állnak 39 „bevándorlóval”. De a pakisztáni, szír, török és tunéziai állampolgárok között is igen népszerű a program, sőt akadt amerikai állampolgár is, aki vásárolt ilyen engedélyt. A konstrukció lényege, hogy az Európai Unión kívüli, úgynevezett harmadik országból érkező befektetők, akik legalább 300 ezer euró (93 millió forint) névértékű, erre a célra kibocsátott, ötéves futamidejű államkötvényt vásárolnak, fél év után letelepedési engedélyt kapnak, amelynek birtokában szabadon mozoghatnak a schengeni övezetben.
Lapunk számításai szerint a kötvényt értékesítő vállalkozások a program 2013-as indulása óta legalább 66,2 milliárd forintos bevételre tettek szert, miközben az egyéb díjakkal együtt a 75 milliárd forintot is megközelítheti ez a szám. A befizetett 300 ezer euróból a közvetítő cég ugyanis csak mintegy 271 ezret utal az államnak, a többit megtartja. A külföldi öt év múlva 300 ezer eurót kap vissza, ebből azonban csaknem 29 ezret (mintegy kilencmillió forint) az adófizetők pénzéből pótol ki az állam a lejárat évében. Ahogy Varga István elítéli a magyar állampolgársággal való „üzletelés” gondolatát, úgy a letelepedési kötvényprogram ideológiájával sem ért egyet. Ahogy fogalmazott, itt ráadásul nem vételről, hanem „csak” kölcsönről van szó, de semmilyen szinten nem szerencsés kétes hátterű vállalkozások adóoptimalizálásához asszisztálni.
