Nem változtatott az MNB az alapkamaton

Változatlanul hagyta az alapkamat 1,35 százalékos szintjét a jegybank monetáris tanácsa keddi ülésén.

Az elemzők is kamattartásra számítottak, miután a júliusi kamatdöntő ülés után Matolcsy György MNB-elnök bejelentette, hogy véget ért az alapkamat-csökkentési ciklus.

Akkor azt is mondta, hogy a jegybank a következő években hosszan tartó, laza monetáris politikára rendezkedik be.

Legalább 2016 végéig 1,35 százalékon maradhat a magyar jegybanki alapkamat; a laza monetáris kondíciók hosszabb távon történő fenntartását a nemzetközi környezet is támogatja – véli az Equilor, az Erste és a Takarékbank makroelemzője. Kiss Mónika, Equilor vezető elemzője MTI-hez eljuttatott kommentárjában hangsúlyozza: az előző kamatdöntés óta az MNB nem tett közzé a kötvény- és forintpiacot is megmozgató döntést, így a keddi MNB-közleményben nem várható sok újdonság. Ha a jelenlegi eurózónás importált trendek nem javulnak és nem lesz jelentős „felpattanás” az olajárban, akkor a decemberi inflációs jelentés meglepetést okozhat a piacon. Ha a 2016-os és 2017-es inflációs prognózisokat alacsonyan határozzák meg, újabb kamatcsökkentési spekuláció indulhat meg. Bár az Európai Központi Bank (EKB) lazítása folytatódik 2016 végéig, a szigorítási ciklus megindulhat a közeljövőben az Egyesült Államokban, nehéz helyzet elé állítva a monetáris tanácsot.

Az elemző felidézte, hogy szeptemberben a várt 0,1 százalék helyett átlagosan 0,4 százalékkal voltak alacsonyabbak a fogyasztói árak, mint egy évvel korábban. Ez az inflációs adat még nem ad okot aggodalomra, mivel a vártnál nagyobb esést az üzemanyagárak és szezonális élelmiszerek okozták, a nagy kérdés, hogy elindul-e a defláció novemberben, amikor kikerülnek a bázishatások – tette hozzá.

Barczel Vivien és Ürmössy Gergely, az Erste makroelemzői szerint a monetáris tanács a korábbi kommunikációnak megfelelően hosszú távon fogja fenntartani a jelenlegi 1,35 százalékos alapkamatot, várakozásaik szerint legalább 2016 végéig. Emlékeztetnek arra, hogy a monetáris tanács szeptemberi közleményében kiemelte: a laza monetáris kondíciók a vártnál hosszabb távon maradhatnak fenn. Ezt megerősítve Nagy Márton MNB-alelnök azt mondta, hogy akár 2017 harmadik negyedévéig változatlanul hagyhatják az irányadó rátát.

Barczel Vivien és Ürmössy Gergely szerint az inflációs folyamatok segítik a jegybank törekvését, ugyanis szeptemberben újra negatív tartományba csúszott a fogyasztói árindex, és a következő hónapokban is nyomott maradhat az infláció. Várakozásaik szerint folyamatosan emelkedve érheti el decemberben akár az 1,5 százalékot, amellyel együtt az éves átlagos infláció 0 százalék körül alakulhat. A maginfláció sem mutatott jelentős elmozdulást, április óta az 1,2 százaléktól nem sikerült érdemben elszakadni – fűzik hozzá a szakértők. Ahogyan arról a jegybanki közleményben is írtak, a 3 százalékos inflációs cél csak 2017 második felében érhető el.

A szakértők szerint a nemzetközi környezet szintén támogatja a laza monetáris kondíciók hosszabb távon történő fenntartását. A küszöbön álló Fed kamatemelés időpontja továbbra is bizonytalan. A piaci várakozások szerint a kamatemelés áttolódhat jövőre, lehetséges, hogy csak tavasszal szigorítanak a döntéshozók, az EKB laza monetáris politikája pedig még jó ideig kitarthat. A legutóbbi kamatdöntést követően az inflációs és GDP előrejelzéseket lefelé módosították, így felmerül annak lehetősége, hogy kibővítik a jelenlegi kötvényvásárlási programot.

Suppan Gergely, a Takarékbank senior elemzője kifejtette: a várakozásoknak megfelelően nem változott az MNB irányadó rátája; a jegybank korábbi közleményei szerint az 1,35 százalékos szint tartós tartása szükséges a 3 százalékos inflációs célkitűzés eléréséhez. Az elemző szerint mivel a 3 százalékos inflációs cél elérése 2017 előtt nem várható, a jövő év végéig nem kell kamatváltozásra számítani, amit az is támogat, hogy a vártnál később kezdődik és lassabb ütemű lehet a Fed kamatemelési ciklusa, valamint nem zárható ki, hogy az EKB mennyiségi lazításának mértéke emelkedik, illetve annak időtartama a korábban közöltnél később fejeződik be.

Suppan Gergely szerint a kamatok huzamosabb ideig alacsonyan tartását támogathatja a külső sérülékenység markáns csökkenése, a kockázati megítélés és a hitelbesorolás várható javulása is. Így a jövő év végéig 1,35 százalék maradhat, 2017 végére pedig 2,50–2,75 százalék közé emelkedhet az alapkamat, de erősödnek a lefelé mutató kockázatok.