Oroszország központi bankja nem kommentálta az értesülést. A jegybank féléves időeltolással szokott tájékoztatást nyújtani arany- és devizatartalékainak összetételéről. A harmadik negyedéves beszámoló szerint az orosz jegybank tartalékaiban tavaly december 31-én a dollár részaránya 44 százalék volt, az euróé 42 százalék, a font sterlingé pedig 9,5 százalék. A maradékot kanadai és ausztrál dollárban, svájci frankban és japán jenben tartották.
A jegybank november közepén döntött úgy, hogy a jüant is felveszi a tartalékdevizák listájára. A belátható jövőn belül azonban az orosz tartalékokon belül a kínai deviza aránya jelentéktelen mértékű, csupán jelképes jellegű lesz.
Az orosz jegybank arany- és devizatartaléka november 26-án 364,5 milliárd dollárra rúgott. A következő 5-7 év során 500 milliárd dollár értékre tervezi felduzzasztani a tartalékok nagyságát a központi bank.
Az orosz hatóságok tavaly hirdették meg a keleti nyitás politikáját, miután az ellene elrendelt szankciók miatt Oroszország nem fér hozzá a nyugati tőkepiacokhoz és a nehezen kibányászható szénhidrogén-lelőhelyek működtetéséhez szükséges technológiákhoz.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) igazgatótanácsa a jövő héten hétfőn hoz döntést arról, hogy bevonja-e a jüant tartalékdevizái közé. A kínai fizetőeszköz az IMF különleges lehívási jogok (SDR) nevet viselő valutakosarába kerülhet be, amelyben jelenleg az amerikai dollár, az euró, a japán jen és a brit font található. Az IMF közgazdászainak számítása szerint a valutakosárban a jüan részaránya 14-16 százalékot tehetne ki.
Elemzők szerint a jüan valutakosárba kerülésével az SDR jóval reprezentatívabbá válna, az elmúlt években ugyanis a kínai valuta a nemzetközi kereskedelmi elszámolásokban a hatodik leggyakrabban használt pénzzé lépett elő. A lépés a kínai kormány terveivel összhangban a jüan nemzetközivé tételének felgyorsítását is segítené.
