Jövőre 1,6 százalékkal emelkedik a nyugdíjak összege – jelentette be az emberi erőforrások minisztere. Balog Zoltán szavai szerint a változtatások hozzávetőlegesen 2,6 millió embert érintenek. A politikus emlékeztetett, hogy a kormány mind öt évvel ezelőtt, mind tavaly azt vállalta, hogy megőrzi a nyugdíjak reálértékét. – Az elmúlt években a nyugdíjak reálértéke jelentőse nőtt a kedvező inflációs adatoknak köszönhetően – tette hozzá.
Lapunknak nyilatkozva Matics Ágnes nyugdíjszakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy a most bejelentett, inflációkövető emelést minimumként írja elő a törvény. Az alapkövetelmény ugyanis az, hogy a nyugdíjak ne veszítsék el értéküket. – Persze, ha jobban megnézzük – tette hozzá a szakember –, az inflációkövetés nem jelenti automatikusan azt, hogy a nyugellátás megőrizné az értékét. A pénzromlás mértékének meghatározásakor ugyanis a nemzetgazdaságban átlagos fogyasztói szokások alapján kialakított árváltozás jelenti az adott évi inflációt, de ettől akár jelentősen is eltérhetnek a nyugdíjasok fogyasztói szokásai, így más lehet a fogyasztói kosaruk tartalma. Az idősebbek például kevesebb tartós fogyasztási cikket vásárolnak, ezzel szemben a kosarukban jelentős helyet foglalnak el az élelmiszerek, s gyógyszerekre is többet költenek, mint az átlag. Ebből a szempontból biztosan rosszabbul járnak a nyugdíjasok. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy a százalékos emelés a nagyobb jövedelműeknek kedvező, a kisnyugdíjasoknak járó emelés alig érezhető.
– Azt tudnám elképzelni, hogy a nyugdíjemelésre szánt pénzt – ez esetben az 1,6 százaléknak megfelelő összeget – ne százalékos formában osszák ki, hanem mindenki kapna egy fix összeget, akkorát, amennyi az emelésre szánt összegből egy-egy nyugdíjasra jut. Ebben az esetben a kisebb jövedelemmel rendelkezők relatíve nagyobb emeléshez jutnának, a jobb anyagi viszonyok között élők pedig kisebbhez.
Kérdésünkre a szakember elmondta, életben van az az intézkedés, amely lehetővé – de nem kötelezővé – teszi, hogy a 3 százalékot meghaladó gazdasági növekedés függvényében a kormány kiegészítő nyugdíjemelésről döntsön. A Matics Ágnes által idézett szabály szerint ha a GDP nem éri el a három százalékot, a nyugdíjemelés nagyságát kizárólag a tervezett infláció mértéke határozza meg, és a nyugellátásokat az inflációval megegyező mértékben kell megemelni. Ha a GDP-növekedés három és négy százalék közötti, a nyugdíjemelés számításánál az infláció mértéke mellett húszszázalékos arányban a tervezett országos nettó átlagkereset-növekedés mértékét is számításba kell venni. Ez az arány negyven, illetve ötven százalékra emelkedik abban az esetben, ha a GDP-növekedés négy, illetve öt százalék közötti mértékre változik, illetve meghaladja az öt százalékot.
Ebből következik, hogy nagyobb lehetne a nyugdíjemelés, ha elérné a három százalékot a növekedés mértéke, hiszen a Központi Statisztikai Hivatal friss gyorsjelentése szerint az idei év első kilenc hónapjában 4,2 százalékkal emelkedtek a reálkeresetek. Így a bruttó kereset elérte a 243 ezer, a nettó pedig meghaladta a 159 ezer forintot.
A pártok közül a szocialisták keveslik az emelés mértékét. Szerintük a magyar gazdaság teljesítőképességéhez és a nyugdíjas fogyasztói kosárhoz viszonyítva is kevés a mostani növekmény. Számításaik szerint a 28 500 forintos minimálnyugdíj esetében alig 456 forintos növekedésről van szó, ami nagyon messze van az általuk elvárt ötvenezer forintos nyugdíjminimumtól. A Fidesz ezzel szemben eredményként értékeli, hogy sikerült megőrizni a nyugdíjak értékét. Közleményük szerint több marad a dolgozók és a nyugdíjasok zsebében is jövőre, mint az idén.
