A román diplomácia vezetője arra utalt, hogy a szervezet hatékony működését évek óta akadályozzák a benne részt vevő országok – Azerbajdzsán, Albánia, Örményország, Bulgária, Görögország, Grúzia, Moldova, Oroszország, Románia, Szerbia, Törökország és Ukrajna – közötti feszültség, ugyanakkor a BSEC azon ritka fórumok egyike, amelyek alkalmat biztosítanak az egyes államok között megromlott diplomáciai kapcsolatok életben tartására.
Comanescu rámutatott: megvannak a feltételei, hogy a BSEC erősítse kapcsolatait az Európai Unióval, hiszen három uniós tagállam is részt vesz benne, ugyanakkor elengedhetetlenül fontosnak nevezte, hogy a BSEC minden tagja betartsa a szervezet chartáját és a nemzetközi jogot.
Comanescu a bukaresti ülésen átadta a BSEC soros elnökségét Oroszország képviselőjének. Vaszilij Nebenzia külügyminiszter-helyettes elmondta: a bukaresti találkozón Törökország és Ukrajna képviselőjével is szót váltott, de a szervezet működésének és a gazdasági kapcsolatok élénkítésének előfeltétele az, hogy a kétoldalú politikai vitákat az „ajtón kívül hagyják”. „A jelenlegi geopolitikai helyzet – a terrorizmus, az Iszlám Állam elleni harc, a migránsválság – érzékenyeken érinti a Fekete-tenger térségét, de itt az a célunk, hogy megőrizzük a BSEC gazdasági jellegét” – jelentette ki Nebenzija.
Két hete a BSEC parlamenti közgyűlését rendezték meg Bukarestben, amelyen Szergej Nariskin, az orosz parlament alsóházának elnöke is részt vett és beszédet mondott, pedig egyike azon orosz tisztségviselőknek, akiket a Krím félsziget elcsatolása után kitiltottak az Európai Unióból. A november 27-i parlamenti közgyűlésen Nariskin beszédét az ukrán képviselők tiltakozása zavarta meg, akik a szónoki pulpitus mellett állva két molinót feszítettek ki, amelyeken egyebek mellett az volt olvasható, hogy „Putyin, add vissza nekünk a Krím félszigetet!”, „2008 Grúzia, 2014 Ukrajna, melyik lesz a következő? Putyin, állj meg!”
Hans Klemm amerikai nagykövet később csalódottságának adott hangot, amiért Calin Popescu Tariceanu szenátusi elnök, a Liberálisok és Demokraták Szövetségének elnöke meghívta Romániába az uniós tiltólistán szereplő orosz házelnököt, miközben Moszkva „semmilyen hajlandóságot nem mutat az együttműködésre az ukrán válság ügyében”.
