A londoni gazdasági napilap körkérdésébe bevont közgazdászoknak csaknem fele azt jósolta, hogy az EKB „semmit sem csinál” a következő egy évben, így várhatóan nem is bővíti a mennyiségi enyhítésre szánt keretet, amely a jelenlegi havi ütemezés és a program tervezett időtartama alapján 1460 milliárd euró.
Az EKB a piac által feszülten várt december 3-ai ülésén –0,3 százalékra csökkentette betéti kamatát, bővítette az eszközvásárlási programba bevont értékpapírok körét, mennyiségi enyhítésének határidejét pedig meghosszabbította fél évvel, legalább 2017 márciusáig, de a havi 60 milliárd eurós keretösszeget változatlanul hagyta. A piacon ez komoly csalódást okozott, mivel az elemzők és a piaci szereplők zöme a mennyiségi enyhítésre fordított havi keret jelentős emelését várta. Ennek a várakozásnak a magyar monetáris politika pályájára szóló londoni elemzői előrejelzésekben is meghatározó szerepe volt.
A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlege például már hetekkel az EKB decemberi ülése előtt jelentősen módosította a közép-európai EU-gazdaságok monetáris politikájára adott prognózisát, arra a várakozására alapozva a felülvizsgálatot, hogy az EKB 10 milliárd euróval havi 70 milliárd euróra emeli eszközvásárlási programjának keretösszegét.
A társaság londoni elemzőinek korabeli előrejelzése szerint egy ilyen döntés növelhetné a közép-európai gazdaságok jegybankjainak hajlandóságát a negatív előretekintő reálkamatok elfogadására, és ennek alapján a térség központi bankjai tovább enyhíthetik monetáris politikájukat. A JP Morgan ezt figyelembe véve alapeseti előrejelzésként jósolta, hogy a Magyar Nemzeti Bank a legnagyobb valószínűséggel 2016 első negyedében újabb monetáris enyhítési ciklusba kezd, és 0,35 százalékponttal, 1,00 százalékra csökkenti alapkamatát.
A Financial Times által hétfőn ismertetett elemzői felmérésben a válaszadók többsége ugyanakkor egyetért abban, hogy az EKB és az amerikai jegybanki feladatokat ellátó Federal Reserve széttartó monetáris politikája miatt az euró az EKB mennyiségi enyhítési keretének emelése nélküli is az 1 dolláros árfolyamparitásra gyengül jövőre az idei év elején mért 1,20 dollár/euróról.
A Fed e hónapban – csaknem egy évtized után először – emelte irányadó kamatát, a szövetségi kamatcélsávot a 0 felé tartó addigi szintről 0,25-0,50 százalékra. A londoni elemzői közösségben vannak merészebb előrejelzések is az euró jövő évi dollárárfolyamára: egyes elemzők nem zárják ki a paritás alá gyengülő eurót sem.
Az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics legutóbbi előrejelzésében közölte: jelenlegi várakozása szerint az EKB és a Federal Reserve irányadó kamatai között 2017 végére már 300 bázispont lesz a különbség. A cég szerint ez lenne a legnagyobb kamatkülönbség 1993 óta, az euró megjelentése előtti időkre a német jegybanki alapkamatot alkalmazva összehasonlításként. Ebben a környezetben a ház modellszámításai szerint az euró akár 0,70 dollárra is gyengülhet, ami – a közös valutát megelőző bilaterális árfolyamok súlyozva átszámított szintetikus euróárfolyama alapján – az 1980-as évek közepe óta a leggyengébb árfolyam lenne.
A Capital Economics londoni elemzői szerint mindazonáltal óvatosan kell megítélni a monetáris politika és az árfolyammozgások összefüggéseit, nem utolsósorban a körkörös oda-visszahatások mechanizmusa miatt. Ha ugyanis például a dollár túlságosan megerősödik, az önmagában gátat szabhat a Fed kamatemeléseinek, ha pedig az euró nagyon nagyot zuhan, az EKB a monetáris politika szigorítására kényszerülhet. A ház mindezt egybevetve 0,95 dollár/euró árfolyamot vár 2016 végére, és azt jósolja, hogy az euró 2017-ben – a Fed várható szigorítási ciklusának vége felé – is csak a paritásig erősödik vissza.
