Miután több, a Klenáncz Méhészetből kikerült, méznek látszó termékről külföldi laboratóriumi vizsgálatok alapján kiderült, hogy hamisítvány, megkérdeztük a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt (Nébih), mikor kezdik el vizsgálni a Klenáncz József egyéni vállalkozó méhészetében készített „mézeket”. – Az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság az éves mintavételi terv alapján a kereskedelemben kapható mézeket – más élelmiszerekhez hasonlóan – minden évben rendszeresen vizsgálja – tájékoztatta a Magyar Nemzetet a Nébih. Emellett – tették hozzá – kiemelt célellenőrzések, szúrópróbaszerű hatósági mintavételezések, illetve közérdekű bejelentés alapján végzett kivizsgálások is történnek. Felhívták a figyelmet arra, hogy a múlt év második felében egy uniós projekt, majd közérdekű bejelentések, valamint célellenőrzés formájában is kiemelt figyelmet kapott a mézellenőrzés. Ennek során 168 mintát vettek nemcsak a kiskereskedelemben, hanem mézkiszerelő üzemek telephelyein is.
A kereskedelemben nagyobb mennyiségben forgalmazott mézek érthető módon nagyobb eséllyel kerülhetnek be az országos vizsgálatba, mint azok, amelyek kevesebb üzlet polcain találhatók meg, véli a Nébih. A hatósági minták jelentős része a nagyobb kapacitású méztermelők, az országosan forgalmazó vállalkozások termékeiből kerül ki. Így a Klenáncz Méhészet termékeiből vett minták aránya már 2015 második felében is az országosan mintázott termékekhez viszonyítva 18,5 százalék volt. Ezek között – az eddigi eredmények alapján – voltak kivétel nélkül természetes méznek bizonyuló magyarországi mézek, ezekkel találkozhatnak is a vásárlók a kereskedelemben. Az EU-s, illetve unión kívüli feliratú keverék mézek között az ellenőrök találtak hamisítottat is, a forgalmazásukat haladéktalanul megtiltották. Volt közöttük természetes méz is, amely jogszerűen forgalmazható, a sütő-főző méz viszont méz megnevezéssel nem hozható forgalomba – hangsúlyozta a Nébih.
Kíváncsiak voltunk arra is, mi a véleménye a Nébihnek arról, hogy az Aldi polcain továbbra is található a Klenáncz Méhészet mézeiből. Ennek kapcsán a Nébih emlékeztetett: tavaly decemberben a Földművelésügyi Minisztériummal együtt felhívta a forgalmazók figyelmét, az „EU és EU-n kívüli” jelölésű mézkeverékeket kizárólag abban az esetben hagyják az üzletek polcain, ha teljesen biztosak az eredetükben és abban, hogy a termékek nem tartalmaznak mesterségesen hozzáadott anyagokat.
Emellett a hatóság azokat a méztételeket, amelyek az új vizsgálati módszer, az NMR (mágneses magrezonancia) alapján nem felelnek meg a Magyar élelmiszerkönyv előírásainak, azonnali hatállyal kivonta a forgalomból. A mézmintavételek és -vizsgálatok folytatódnak – ígérte a Nébih.
