A központi bankok nem avatkoztak be, de a média ismét a veszélyre figyelmeztetett, csakúgy, mint Soros György múlt heti kijelentése után, amikor a magyar származású pénzügyi guru a davosi Világgazdasági Fórumon azt mondta, hogy a kínai gazdaság „kemény földet érése” elkerülhetetlen. Akkor azt is jelezte, hogy shortolni készül az ázsiai devizákat. Sorosról köztudomású, hogy volt már több, a tőzsdeindexek zuhanására játszó sikeres üzlete. Ázsiában 1997-ben, a gazdasági válság idején is elsősorban a maláj ringgit és a thai baht gyengülésére játszva shortolt – sikerrel. Nevét összekapcsolják az 1992. szeptember 16-i „fekete szerdával”, a brit font összeomlásának napjával is. Szakértők szerint leegyszerűsítve a kínai jegybank aktuális politikai dilemmája az, hogy stabilan tartsa-e a nemzeti valutát, vagy a gazdaság talpon maradását ösztönözze. Úgy vélik, előbb-utóbb elkerülhetetlenné válik majd a kötelező banki tartalékráta csökkentése.
Mindeközben Peking igyekszik az állami média segítségével elriasztani a spekulánsokat, nemcsak a gazdasági, pénzügyi következményekre, hanem jogi lépésekre, számonkérésre is figyelmeztet. Egyúttal azt bizonygatja, hogy a világ második legnagyobb gazdaságának alapjai – noha strukturális átalakításon mennek keresztül –meglehetősen erősek. Mej Hszin-jü, a kereskedelmi minisztérium kutatója a Zsenmin Zsipao című vezető pártlapban úgy fogalmazott, hogy Soros „nyilvánosan háborút indított Kína ellen”, de szerinte kiszemelt „áldozatai”, a jüan és a hongkongi dollár túl fogják élni a támadást. Csen Hszing-tung, egy másik gazdasági szakértő úgy vélte, Soros szavai, hatása a közvéleményre kárt okoz Kínának, hiszen egyfajta támadási kísérlet bejelentéseként hat. Ezért – fogalmazott – Kínának megvan az oka az idegességre. Más szakértők szerint Soros nem háborúzni akar, csupán pénzt csinálni – írja a hongkongi South China Morning Post című lap szerdai számában.
