Február 26-tól április 19-ig hét budapesti kerületben zajlik a szokásos éves lomtalanítás, s úgy tűnik, a lakosság megértette: a rendezett lomtalanítással nemcsak a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Zrt., de a saját életét is megkönnyíti. A közelmúltban Újlipótváros utcáin ugyanis a korábbi állapotok nem, vagy elvétve köszöntek vissza. Örömteli, hogy a lomisok (az ócskaságok között kutató, a kacatokat szétdobáló, szétterítő, ordítozó szubkultúra) is kisebb számban képviseltették magukat, csak helyenként lehetett találkozni velük. Angyalföldön és Józsefvárosban, ahol épp most zajlik a lomtalanítás, azonban munkatársunk tapasztalata szerint közel sem ennyire ideálisak az állapotok. A lomizókhoz még visszatérünk.
– A kerületeket zónákra osztottuk, azt, hogy az egyes zónában mikor lesz lomtalanítás, csak az ott lakók tudják, akiket 7-10 nappal előtte értesítünk, ezzel kevesebb időt hagyunk a lomizóknak. Egyúttal arra kérjük a lakosságot, csak a megjelölt időben és helyre tegyék a hulladékot, így rövidebb ideig tart a nem kívánt állapot a közterületeken – mondta lapunk érdeklődésére Dorogi Gabriella, az FKF szóvivője. A köztisztasági cég egy-egy zónában olykor hatvan teherautóval is szállítja a lomokat, akár öt óra alatt meg tudják tisztítani a teljes területet.
A cég tapasztalatai szerint a lakosság a belső kerületekben, például a Belvárosban fegyelmezettebbé vált, rájött, ha nem időben helyezi ki otthon feleslegessé vált lomjait, nem talál majd parkolóhelyet, közölte Dorogi Gabriella. Hozzátette ugyanakkor, hogy több külső kerületben, így például Pesterzsébeten jottányit sem javult a helyzet, sőt előfordult olyan eset is, amikor egy másik kerületből érkezett teherautó, és borított le platónyi kiszuperált hűtőgépet a lomtalanítás helyszínén.
A lomisok korábban nemcsak elviselhetetlen életmódjukkal okoztak kellemetlenséget a lakosságnak, hanem azzal is, hogy ócska gépkocsijaikkal és utánfutóikkal feltartották a közlekedni vágyókat, illetve elfoglalták a parkolóhelyeket. Az olykor bandaháborúkkal, ricsajozással, rendetlenség okozásával és környezetszennyezéssel járó lomizást két éve szigorúbb szabályozással igyekeztek a jogalkotók törvényes mederbe terelni. Így 2013 szeptembere óta a törvény szerint lopásnak számít az úgynevezett lomizás, azaz a lomtalanítás során az utcára kitett kacatok szétdúlása, kiválogatása, ellopása.
A hulladéktörvény leszögezi: a lomtalanításkor kihelyezett tárgyak azonnal az FKF tulajdonába kerülnek. Aki ezekből eltulajdonít, lopást követ el. Ha a lopás miatt az FKF-et ért kár meghaladja az 50 ezer forintot, és a lopást üzletszerűen – vagyis rendszeres haszonszerzésre törekedve – követik el, a tettes akár két évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető. Az 50 ezer forint alatti érték szabálysértésnek számít. A közterület-felügyelők tettenérés esetén a szabályszegőt feltartóztathatják, vagy a rendőrségre előállíthatják. A szabálysértési törvény alapján a tulajdon elleni szabálysértés akár elzárással is büntethető. Érdeklődtünk a Budapesti Rendőr-főkapitányságnál a tavaszi tapasztalatokról, de csak annyit közöltek: a lomizásról nem gyűjt adatokat a rendőrség.
A lomizók a jogszabály életbelépését követően gyorsan taktikát váltottak, tudtuk meg Dorogi Gabriellától. Sok esetben ugyanis leolvassák a levélszekrényekről az ott lakók neveit, majd egy előre megírt ajándékozási szerződésre írják a megtudott személyes adatokat. Így amikor a közterület-felügyelet munkatársai felszólítják őket tevékenységük befejezésére, a szerződést lobogtatva közlik, a lomot nekik ajándékozták, és várják a teherautót.
